Az 1885-ben alapított verseny hagyományosan a szezon utolsó nagydíja. A 2800 méteres Lovaregyleti díj jelentősége, hogy a háromévesek és az öreg klasszisok összemérjék erejüket a Magyar St. Leger távján. A verseny sajátos feltételei a késő őszi terminus és a gyakran mély talaj miatt, a futamot nem minden esetben a mezőny legjobb lova, a legnagyobb klasszis nyeri meg. A versenyben elsősorban azok a távbíró háromévesek vannak előnyben, akik a szezon során nagydíjakat nem tudtak nyerni. Ezek a háromévesek a versenyben nem visznek pönalitást, így jelentősen kevesebb súlyt visznek, mint a nagydíjnyerő kortársaik, vagy mint az öreg klasszisok a meglévő korteher mellett. A Lovaregyleti díj futamának a neve a rendszerváltozás előtt Ménesek Nagydíja néven szerepelt.
Következzenek a hősök:
1885 Buzgó volt az első nyerő Busbyvel,
1886-87 Metallist duplázott;
1888 a hároméves Bíró volt a győztes;
1892-93 Prímás II. volt a második duplázó, aki Kincsem unokája (Doncaster-Budagyöngye);
1894 holtverseny Dornröschen és Kis iblya között;
1898-ben újabb Kincsem unoka, Tokio a nyerő (Talpra Magyar-Tótleány);
1904 az első magyar győztes lovas. Ki más, mint minden idők legnagyobbja, Janek Géza, Sorrento nyergében;
1912-17 között Janek négyszer győzött, úgy hogy 1914-ben nem is rendezték meg a futamot;
1937-40 között négy éven át Cassiot ivadék volt a nyerő;
1937-1943 között 3200 méter volt a táv;
1944-51 között és 1956-ban nem futották;
1960-ban és 3 esztendővel később családi siker. A nyeregben Esch Sándor, a tréner, a papa Esch Győző. Ez a befutóképünk szerencsére megvan. Ezzel Hadnagy a harmadik duplázó, és ő a Magyar Lóverseny-történelem első lova, aki háromévesen megnyerte a Derby-Leger-Lovaregyleti triplát, amelyet Immer 1972-ben, Try Star 1986-ban megismételt. Mai napig csak ők hárman voltak képesek erre;
Immer viszont az egyetlen, aki háromévesen megnyerte a Derby-Kincsem Díj-Leger-Lovaregyleti négyesét, azaz a négy legnagyobb hosszútávú versenyünket.
1995 a 3 éves kanca, Lilac Lulu (Dénes Terézia) orrhosszal verte a szupersztár Dembinszkit, akit Kállai Pál lovagolt. A fiatal idomár Tormási Gyula állhatott a győztes fotóra.
Ez volt az első hölgy győzelem a nyeregben!
Sajnos Dénes Terézia 2021-ben elhunyt. Szerencsére Sápi Imre tulajdonos jóvoltából megvan ez a (címlapon is látható) történelmi fotónk. Nagy köszönet érte...és Tormási Gyuszinak is a közbenjárásért.
A trénereknél a 2001-ben az Akitoval győztes, Kanics Melinda az első.
2000 és 2002-ben Rézpatkó is duplázott.
2006-ban a két hároméves, Kormányos és Star Fury között csak rövidnyak döntött előbbi javára, de mivel a harmadik Road Runner 10 hosszal volt tőlük, elmondható, hogy nagyon megverték az öregeket.
2010 – a rekorder, Kovács Sándor eddigi tréneri pályafutásának egyik legnagyobb napja, hiszen a Lovaregyleti Díj első négy helyezettje az ő istállójában ropogtatta a zabot. (Unico-Szamóca-Boheme Wango-Garabonciás).
2011-12 Garabonciás is duplázni tudott, sőt 2011-től három éven át Black Sam Bellamy ivadék volt a nyerő. 2013-ban Kardív a harmadik utódja, aki győzelmével megfosztotta a 2. helyen célba érő Garabonciást attól, hogy a futam egytelen triplázója legyen.
2017 Kovács Sanyi hetedik győzelme trénerként, Rosenfire révén és mivel lovasként is nyert négyet a
LOVAREGYLETI DÍJ MAGYARORSZÁGON MINDEN TÚLZÁS NÉLKÜL KOVÁCS SÁNDOR FUTAMA.
2020-ban igazi Girl Power. Kovács-Bakos Szilvia idomítottját, Amazing Allegra-t, Mocsinka Vivien lovagolta és mivel Aurora Amica érkezett célba mögötte, ezzel kettős (kanca)győzelmet jegyzett a trénerasszony. Vivient és Teréziát összakapcsolja, hogy mindketten hároméves kancával győztek az őszi nagyversenyben.
A csúcstartók 1947-től:
zsoké: Janek Géza – 6 győzelem
tréner: Kovács Sándor – 7 győzelem
apamén: Caissot – 5 győzelem
versenyrekord: 2011- Garabonciás – 2.52.8
A tévedés, elszámolás és elírás jogát fenntartjuk!
A Lovaregyleti” királya
Jó apropóként szolgált, hogy megkeressük Kovács Sándort, hiszen minden túlzás nélkül állítható – Ő a vasárnap lefutásra kerülő – Lovaregyleti Díj királya. Elképesztő, hogy 10 telivérrel 11 győzelme van és a 193 év alatt csak két nagyobb sorozat van ennél, mégpedig Aperianov Zakariás 16 derby-, és 13 Batthyány-Hunyady Díj győzelme.
Sanyi! Nagyon köszönjük, hogy a Magyar Turf Club rendelkezésére állsz, ha benne vagy szaladjunk most végig a névsoron. Mondom az évszámokat Te pedig kapásból rávágod, mi jut eszedbe azon győzelem kapcsán.
1. 1994 – My Colt (trénere: Szabó Mihály) – visszavágott Widowskinak a Legerért
Kovács Sándor: Igen, sikerült visszavágni. Tisztán emlékszem a versenyre. Elmentem a lóval vezetni, mert az azóta sajnos elhunyt Szabó Mihálytól ezt az idomári utasítást kaptam, hiszen My Colt szerette a tempót, így legyőztük azt a Widowskit, aki pár héttel előbb a St. Legerben erősebb volt, bár akkor az öcsém lovagolta. Pisti elég sok információt adott még a lóról a mester mellett, így minden smakkolt és vissza tudtunk vágni.
2. 1997 – Bridzs (Ribárszki Sándor) – egy évvel korábban csak 12.
KS: A tűzközelben helyezkedtem és várásra lovagolta sikerült nyerni. Bridzs egy nagyon jó ló volt, kétévesen nyert már Ürményi Díjat, de háromévesen nem igazán villogott. Ezt a versenyt négyévesen nyerte, így tényleg rá abszolút igaz volt, hogy idősebb korára érett be igazán.
3. 2001 – Akito (Kanics Melinda) – visszavágás Rodrigonak
KS: Mármint újra, hiszen már a Legerben is legyőztük a derbynyerőt. 18 hosszal nyertünk, így kétség nem fért e győzelmünkhöz. Várásra lovagoltam, amikor az egyenesre fordultunk, az ellenfelek már fáradtak, élre álltunk így ez egy parádés győzelem lett. Csak kézzel lovagoltam, de olyan érzés volt, hogy az szavakkal elmondhatatlan. Szinte elrepültünk tőlük. Szerintem élete egyik legjobb formáját adta azon a napon, pedig elképesztő mezőny futott ott. Ott voltak a derbynyerők, Menedzser és Rodrigo valamint az a Saugerties, akiről legutóbb is beszéltünk, hogy Németországban komoly versenyekben futott és egyszer kis híján megverte Tiger Hillt.
4. 2005 – Frankly Dancing (Papp István II.) – az utolsó győzelem (eddig) lovasként, a nagy kedvenccel
KS: Road Runnerrel és Línekkel voltunk versenyben. Ez már újra a pesti pályán volt és szinte az egész hosszú egyenest végigküzdöttük. Csak a végén, az utolsó ötvenen kerültünk pici fölénybe, így sikerült nyerni.
Ezt a négy győzelmet jegyzi Kovács Sándor zsokéként.
5. 2008 – Saldenzar – az első győzelem idomárként. Egy évvel korábban második, majd egyet előrelépett
Kovács Sándor: Bel Amy kilenc kilóval vitt kevesebbet, mint a friss Hármas Korona-bajnok. Azonban Georgiev olyan nagy előnyt adott neki, hogy ha jól emlékszem az egyenes bejáratánál még kb. 12 hosszra volt Saldenzar a vezető, Bel Amy mögött és éppen a célban kapta csak el. Én a tribünön mérges is voltam, hogy ha Stani ezt most nem nyeri meg, akkor meg kell, hogy nyúzzuk (nevet), de erre nem került sor, hiszen győztek, bár itt azért volt egy kis izgalom.
6. 2010 – Unico – Sanyi idomári pályafutásának egyik legnagyobb napja – négy idomítottja az első négy helyen
KS: Azt tudtuk, hogy Garabonciás egy igazi távgyalogló, míg Boheme Wango nem egy extraklasszis, de ha jobb napot fogott ki, akkor majdnem elérte a klasszisok képességét. Unico és a Szamóca viszont háromévesen olyan jól álltak súlyban, hogy indítanunk kellett őket és be kell valljam, mi a két háromévest is favorizáltuk és Garabonciást vártuk a harmadik helyre, így majdnem telibe is találtuk a pályán bekövetkezett sorrendet.
A futam videója:
7. – 8. 2011 és 2012 Garabonciás – dupla
KS: Azokban az időkben valljuk meg őszintén Garabonciás uralta a hosszútávú versenyeket. Ha vele minden klappolt jó formában és kondícióban volt, akkor Magyarországon, hosszabb távon nem igazán tudták legyőzni. Egy igazi „kenyai távgyalogló” volt, azért is volt ennyi nagy győzelme hosszabb távokon.
Unicoval Gabriele Congiu, míg a másik három (kettő) telivérrel Georgiev győzött.
9. 2013 – Kardív – zsinórban három éve Black Sam Bellamy ivadék, és zsinórban négy éve Sanyi a győztes (idomár)
Kovács Sándor: A mindenki által Papaként ismert bosnyák futtatóé (BIH-MA Kft.) volt a ló, aki Ribárszki Sándornál kezdte pályafutását. (Kétévesen egy versenyt Nagy Zoltán irányításával futott – a szerk.) Nem igazán volt jó formában, ezt látván a gazdája elvitte Szerbiába és utána hívott fel engem, hogy hozzám hozná vissza tréningbe. Nekem rögtön megtetszett, hiszen kiváló származása mellett egy szép küllemű, jó mozgású telivér volt. Nicol Polli letett kézzel, könnyen nyert vele.
MTC: …de nem fájt neked, hogy Garabonciást – aki második lett – megfosztotta a triplázástól?
KS: Nem. Megmondom őszintén, hogy fájdalmat nem okozott. Én mindig úgy voltam vele, hogy ha több lovunk volt egy futamban, hogy a jobb nyerjen. Erről kell szólnia a lóversenynek.
10. 2016 – Amigo Star – az elégtétel
KS: Az egyik legkedvesebb győzelmem ebben a futamban, mert a tulajdonos (Mladen Smontara) is, és a körülöttem lévő szakemberek is kételkedtek abban, hogy egy Kincsem Díj hetedik helyezés után miért futtatom itt a lovat. A Kincsem díjban Havlik nem azt lovagolta, amit kértem pedig reális esélye volt az első ötbe érnie. Én azt mondtam a tulajdonosnak: a Lovaregyleti Díj a legfőbb célkitűzés, de ha elindítjuk a Kincsem Díjban ott is pénzért fog futni. A lovaglás miatt nagyon mérges voltam, így azt mondtam a futam után: azt a lovast fogom feltenni, akit én akarok, így azonnal ifj. Kozma Istvánra gondoltam. Megmondtam neki: nem első sansz, de ha úgy lovagolod, ahogy kérem, küzdhetsz a győzelemért. Orrhosszal meg is nyerték a futamot, de a tulajdonos már előtte eladta a lovat (egy másikkal együtt) 5,000 euróért, pedig egy Galileo (Rhett Butler) és egy Cape Cross (Three Robins) ivadék végzett mögötte. A győzelem igazolt engem, hogy a pönalitást figyelembe véve jó helyre írattam a lovat. Elégtétel volt tehát számomra.
11. 2017- Rosenfire – a tizenegyedik
KS: Megnyerte a Szerb Derbyt, bár – ha jól emlékszem – valami fájdalomcsillapítót találtak benne. Idegenkezűségre gyanakodtak ugyan, de ettől függetlenül egy kiváló ló volt. Utána került hozzám. Küzdelemben verte Bigfootot, majd a következő évben sétálva nyerte a Millenniumi Díjat.
Köszönjük Kovács Sanyinak, hogy rendelkezésünkre állt és természetesen gratulálunk neki a páratlan sorozatához.
Kovács Sanyi képe: Juhász Zsóka/Treattelling
