…avagy egy fedeztetés története.
Akik olvasták a Kovács Sándorral készült nagyinterjúnkat, emlékezhetnek rá, hogy említettük: vissza fogunk térni April Sun történetére. Íme.
Rostás Margó írását közöljük 1999-ből.
A lóversenyzés világában szerencse nélkül nem megy semmire az ember. Megtehetsz mindent a sikerért, eltervezheted a legjobb párosítást, gondosan felnevelheted a csikót, a legjobb idomárhoz adhatod, a legjobb zsokét ültetheted fel, de ha nincs szerencséd, a siker elkerül. A peches futtatóra, tenyésztőre azt mondták a századfordulón, hogy olyan peches, hogy ha az orrát megpiszkálja, eltöri az ujját. A lóversenyzés története több legendásan peches futtatót ismer. Általában amit nagyon akarunk, amitől a legjobbat várjuk, amire a legtöbb pénzt költöttük, az nem sikerül. A több millió dollárért megvásárolt lovak legtöbbje soha nem nyer versenyt. Míg a jóval kevesebbért vett ló klasszikus nyerő lesz.
Előbbi fejtegetésünk sok futtatóra ráillik, de nem Bagi Imrére. Szerencsés volt, mert amire a legtöbbet költötte, amit a legnagyobb figyelemmel, gondossággal nevelt – az nyerte meg a Derbyt. Amire 20 év óta vágyott – saját tenyésztésű lóval Derbyt nyerni – teljesült. Most, a Derby után többen kíváncsiak voltak, hogyan történt a párosítás? Hogyan került ki April’s Folly Franciaországba fedeztetésre?
RM: Mi is kíváncsiak voltunk, ezért kerestük fel Farkas Ferencet, a Magyar Lovaregylet elnökét, mondja el, hogyan nyílt lehetőség külföldi fedeztetésre?
FF: 1994-ben az Európai Telivér Tenyésztők Szövetségének kongresszusán elhatározták a fejlett tenyésztéssel rendelkező országok: Anglia, Írország, Franciaország, Olaszország és Németország, hogy a gyengébb tenyésztéssel rendelkező országokat, Törökországot, Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Dániát, Norvégiát és Svédországot ingyenes fedeztetési lehetőséggel támogatják. Összesen 22 mént ajánlottak fel ezeknek az országoknak. Minden országnak a listán szereplő lovakat rangsorolnia kellett, majd mindenkinek a saját maga által legjobb ötnek tartott ló közül, sorsolás útján választották ki a fedezőmént. Hozzá kell tennem, hogy akkoriban még nem alakult meg az Angol Telivér Tenyésztők Országos Egyesülete, így a Lovaregylet vett részt a konferencián.
RM: A Lovaregylet titkársága kérésünkre előkereste azt az 1994. december 8-án kelt faxot, amin a rangsorolt mének szerepelnek, így tudjuk, mikből állt a lista, melyek kerültek az első öt helyre. Ki készítette a listát?
FF: Én rangsoroltam a méneket. A mének többsége kezdő mén volt, tenyészeredmények nélkül. Jó származásúak, de közepes, vagy gyenge versenyteljesítménnyel rendelkeztek. Akkor én Goldneyev-et tettem az első helyre, őt követte Love The Groom, Peking Opera, Petit Loup és Sikeston. Szerencsére pont Goldneyevet húzták ki nekünk, így mi magyarok egy kancát küldhettünk ki hozzá, írtunk egy körlevelet azoknak a potenciális tenyésztőknek, akik megfelelő anyagi lehetőségekkel, kancaállománnyal, tenyészhellyel rendelkeztek és felajánlottuk az ingyen fedeztetési lehetőséget. Természetesen azt is megírtuk, hogy minden egyéb költséget, szállítást, panziós tartást, állatorvost, ultrahangos vizsgálatot, szervizköltséget, stb. a tenyésztőnek magának kell állni. Egy hónapig vártunk a jelentkezőkre, végül egyedül Bagi Imre vállalkozott.
RM: Ha józan mérlegelés tárgyává tesszük az ajánlatot, figyelembe vesszük a magyarországi lóversenyzés állapotát, a versenydíjak nagyságát, akkor egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy csak egy ember jelentkezett. Talán kissé őrültségnek is tűnt ez a „nagylelkű ajánlat”, az ottani árakat ismerve. De azt el tudjuk képzelni, hogy a kancatulajdonos álmodozott arról, lehet hogy…
FF: Igen, nekem is ez a véleményem, de most, miután eltelt négy év és April Sun megnyerte a Derbyt, többen mondják, hogy ők is kivitték volna a lovukat, ha lehetőségük lett volna. Természetesen nem akarom Bagi úr munkáját kisebbíteni, de hogy éppen ez az April Sun nyerte a Derbyt, szerencse a javából. Kíváncsi lennék, hogy a dánoknak, norvégoknak, svédeknek, akik ír és angol ménesekbe vitték a kancáikat, hogyan sikerült a párosításuk, vagy a többi országé…? Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy gyenge vagy közepes lovak jöttek a párosításaikból.
RM: Úgy tudjuk, hogy Bagi úr két kancát vitt Goldneyev-hez. Melyik volt a másik kanca?
FF: Yaliysha. Azt is érdemes elmondani, hogy Imre azért vitt még egy lovat, mert a szállítási költség egy kancánál is ugyanannyi lett volna. Tehát egy kanca fedeztetését ingyen, de minden egyéb költséget fizetett a másik kancánál, a fedeztetési díjat és az összes költséget is fizette. Azt is kevesen tudják, hogy bár az ultrahangos vizsgálat kimutatta, Yaliysha veheme később felszívódott.
RM: Mennyibe került a két kanca kiszállítása és a teljes szervizköltség?
FF: Nem hatalmazott fel Bagi úr, hogy erről tájékoztassam a közönséget, de annyit mondhatok, hogy 2 milliót is meghaladja a költség. Hogy szemléltessem az árakat, az orvosi költség maga csak 4150 márka volt.
RM: Ez a konstrukció, vagyis az ingyenes külföldi fedeztetés ma is van?
FF: Gyakorlatilag ez megváltozott. Amióta megalakult az Angol Telivér Tenyésztők Országos Egyesülete, és átvették a tenyésztői feladatokat a Lovaregylettől, nem foglalkoznak ezzel, más koncepciót alakítottak ki.
RM: Ez a fedeztetési konstrukció azonos Cédula, amit annak idején Scenic-hez vittek ki fedeztetésre? A tavalyelőtti Derby-nyerő Cardinal ellett abból a párosításból.
FF: Nem, a többi külföldi fedeztetést állami támogatásból, az állattenyésztési alap pénzeiből finanszírozzák, de csak a tenyésztői egyesületek pályázhatnak az alap pénzeire, és ők döntik el, melyik tenyésztő kapja meg a támogatást. Ez a lehetőség minden állatfajra, így a ló számára is nyitva áll. Természetesen a haszonállatok, szarvasmarha, juh, stb. támogatására nagyobb rész jut, de a lófajták sem egyenlő arányban részesülnek.
RM: Milyen szerepe volt a Lovaregyletnek az April Sun-t eredményező fedeztetés megszervezésében?
FF: Munkatársaim sokat dolgoztak a lebonyolítás egész folyamatában éppen úgy, mint minden más lóimport, lóexport esetében. Azt is szeretném megemlíteni, hogy szintén ők, 1993-ban a párizsi konferencián jelentős szerepet játszottak, hogy kialakulhatott ez a fedeztetési lehetőség. Ezért April Sun sikerét egy kicsit mi is magunkénak érezhetjük.
Rostás Margó írása a Magyar Turf 1999. július 4-i számában jelent meg. Az írást a néhai Horváth József bocsátotta rendelkezésünkre a Magyar Lóverseny és Turf Krónika 46. számából. A képet pedig Vonczem Gabriellától kaptuk. Köszönjük!
