RACING PORTAL

Nemzetközi lóversenymagazin a turf legfénylőbb csillagaival

Távolodó kupaálmok?

Merre tovább Esti Fény?

esti_feny1.jpg

A bábolnai tenyésztés azok után, hogy egy hónappal ezelőtt a Mornington Cup-ban (L., 2400 méter) aratott remekbeszabott győzelmével kvalifikált a Caulfield Cupba, immár második jelentős pofonjába szaladt bele.

A ma reggeli, 2800 méteres Andrew Ramsden Stakes (Listed) tétje nem kisebb volt, mint hogy a győztes egyenes úton juthat Ausztrália álomfutamába, a 3200 méteres Melbourne Cup-ba. A flemingtoni verseny előtt az 5. legmagasabb forma állt neve mellett, ennek ellenére a fogadók bizalmát nem élvezte, mert nem volt az első 8 tipp között jegyezve!

A korábbi Zala idomításon pedig nem látszott, hogy egy hete a Melbourne-től több, mint 1000 kilométerre fekvő Newcastle pályáján futott (és lett 7.), mert még az utolsó kanyarhoz érve is tetszetősen galoppozott a középmezőnyben. (A videóban jól kivehetőek lovasának rózsaszín színei és fekete sapkája.) Olyan jól mozgott, hogy Flemington hangja, Matt Hill többször is említette a nevét.

Az egyenesbe érkezve kissé beszorultak lovasával, Daniel Stackhouse-zal, de a négyszázas vonalnál mind a 15 lónak volt még győzelmi esélye. Jó pár másodpercbe került mire szabad utat találtak, de nem ez volt a döntő, ugyanis, amikor kinyílt előttük a tér, Esti Fény akkor sem tudott közelíteni az élmezőnyhöz. Sőt, inkább visszaesett.

Végül 11.

De!

Egy hete futott, 1000 kilométert utazott és míg április 20-án soft pályán győzött Morningtonban, utolsó két versenyén heavy talajviszonyok uralkodtak. Utóbbi azonban lehet, hogy mellékes, mert a teljes statisztikáit böngészve megállapítható, hogy minden talajviszonyt remekül kezelt eddig.

ef.JPG

Esti Fény statisztikai lapja a Raceneten

Ez volt 36. versenye és ne feledjük: immár 10 éves!

Tizennégyet teljesített a kakucsi csapat színeiben, huszonkettőt Ausztráliában. Ebből a huszonkettőből mindösszesen csak kétszer győzött, de…

Kezdjük azzal, hogy olyan ikonikus helyszíneken futott az ötödik kontinensen, mint magyar tenyésztés talán még soha.  A 22 versenyét 14 pályán, olyanokon, mint Flemington, Caulfiled, Randwick vagy éppenséggel Rosehill Gardens teljesítette. A hendikepektől egészen a Gr1 szintig. Márpedig ezek a pályákon futott Phar Lap, Makybe Diva, Black Caviar vagy éppenséggel Winx. No, meg Ő.

Álljunk meg picit itt: egy magyar tenyésztésű telivér futott ott, ahol novemberben leáll az élet egy futam miatt. Már ez önmagában hátborzongató!

Ahogy a Kincsem Parkban felvett élő interjúnkban a Zala házaspár elmondta, a menedzselése viszont, innen a távolról nehezen érthető. Mi éveken át láthattuk, hogy 2400-2800 méteren mutatta legjobb formáit.

Ott azonban a 22 versenyéből csak hetet futott 2001 méter felett, azaz 15x maximum 2000 méterig lépett pályára.

Csak egy példa a minimum furcsának tűnő versenyeztetésére: 2022 májusában 2100 méteren Gr1-ben (!) hatodik, 2400 méteren Gr2-ben negyedik, szintén 2400-on Gr3-ban harmadik. Három Group helyezés a zsákban alig négy hét alatt (mind Eagle Farmon, Brisbane, Queensland) majd ezt követően újra mérföldre „kérdezték meg”, ahol Listedben is csak 7. 

Csak 2023 májusában tért vissza 2000 méter fölé, amikor is győzött a Gosford Cup-ban (amiben múlt héten csak 7.) (Gosford, Új-Dél-Wales).  

A hullámzó teljesítmény ellenére úgy érezzük büszkének kell lennünk Esti Fényre, hiszen magyar tenyésztésű ló (ráadásul a nemzeti ménesből kikerülve) évtizedek óta nem járt Gr1-es szinten. Ha az országokat is súlyoznánk, lehet, hogy számszakilag is bebizonyosodna, hogy egy ausztrál Gr1-es hatodik hely, biztosan felér némely európai elsővel, de nem megyünk tovább ezen a vonalon.

Azon annál inkább, hogy nincs olyan élő közvetítés, amikor ne hallanánk a „hungarian” és „Budapest” szavakat.  A legnagyobb premier pályákra jutott el, nem számított neki, hogy jobb vagy balkézre kell futnia, sőt még a talajviszonyok sem.

Az, hogy 10 évesen sérüléseiből felépülve - 110 hetet kihagyva! - ott lehet Caulfield Cupban az önmagában világszenzáció

(ahogy a helyi lapok meg is írták!), arra még akkor is kötelező büszkének lennünk, ha esetleg mégsem fog starthoz állni. Hiába nem magyar színekben futja ma már versenyeit, de a magyar tenyésztés hírét vitte el Ausztrália ikonikus helyszíneire. (És nem mellesleg keresett $635,819 dollárt azon tulajdonosainak, akik imádják és családtagként tartják számon őt.)

És ezért nem lehetünk eléggé hálásak neki.

Köszönjük Esti Fény! Köszönjük Dióspuszta! Köszönjük Zala Team!

Hogy merre tovább? Kíváncsian várjuk!

A helyet egyébként a 2024-es Melbourne Cup asztalánál, a két héttel a Morphettville-i II. Queen Elizabeth Cup-ban (Gr3, 2500 méter) aratott közel négyhosszas győzelme után The Map (Alpine Eagle) szerezte meg, mert egy újabb lenyűgöző teljesítménnyel (és finissel) nyerte a Lexus Andrew Ramsden Stakest.

Nyitókép: @RacingVictoria X

tamogatoi_banner.png

süti beállítások módosítása