Búcsúzunk a galoppvilág pápájától, avagy véget ért egy korszak.
Mikor 1998. március 30-án a Coolmore Orpendale nevű írországi telepén világra jött egy kis méncsikó, senki nem gondolta volna az ott dolgozók közül, hogy személyében kinek is örülhetnek. Reménykedtek az bizonyos, hisz a felmenői sem voltak akárkik. A papa Sadler’s Wells, korának több rekordot is tartó apaménje, a mama Urban Sea, aki pályafutására az 1993-as Arc győzelemmel tette fel a koronát.
Galileot tulajdonosai, Sue Magnier és Michael Tabor a Ballydoyle istállóhoz küldték Aidan O’Brien kezei alá.
O’Brien nem sietett a későn érő kétévessel, csak októberben vezényelte először pályára. Addig bőven volt ideje megszerettetni magát.
“Igazi úriember és azt hiszem, tudja, mennyire fontos.” – mondta már akkoriban a nyugodt, profi viselkedésű, egyenletes temperamentumú lóról Noel Stapleton, a Coolmore “régi bútordarabja”, aki hosszú ideig Galileo gondozója volt.
Kétéves-kori pályafutásának első – és egyetlen – versenye egy nyeretlen volt Leopardstown-ban és ha már arra járt, mindjárt meg is nyerte, nem kevesebb, mint 14 hosszal.
Háromévesen a cél a Derby, amelyet trial versenyek előztek meg. Ballysax Stakes és a Derrinstown Stud Derby Trial sima ügy volt 3,5 majd másfél hosszas győzelmekkel. Ez utóbbi volt az egyetlen alkalom, mikor Jamie Heffernan volt a társa, hisz összes többi versenyében Michael Kinane lovagolta.
Mint összes eddigi, valamint későbbi fellépésére, a Derbyre is egyértelmű favoritként érkezett.
Tette ezt annak ellenére, hogy a szakemberek szerint roppant erős mezőny állt starthoz. Meghálálta a fogadók bizalmát. Három és fél hosszal nyert. A versenyt követően a Timeform 130-as számot rendelt Galileóhoz, ezzel véleményük szerint az utóbbi tíz év legjobb Derby-győztese lett.
“Nincs gyengéje. Álomlovaglás” – lelkendezett róla Kinane.
Három hét elteltével az ír Derby mezőnye sem fogott ki rajta. Négy hosszal volt mögötte második a Derby Italiano nyertese, Morshdi.
Evés közben jött meg az étvágy, jöjjenek az idősebbek a King George-ban. Ez volt az első verseny, ahol úgy tűnt, komoly ellenfél várta, aki nem más, mint az ötéves Fantastic Light Dettorival. A bukik szerint ők ketten magasan a mezőny felett álltak, de élő ember nem mondta volna meg, kettejük közül ki nyer, hisz Fantastic Light eredménysora is fantasztikusan fénylett. Csak egyvalaki lehetett biztos a sikerben, maga Galileo. Két hosszal előbb érte el a célt, mint az utána lévő, mezőnyt vezető fő vetélytársa.
Némi nyaralás után szeptemberben az Irish Champions Stakes a következő feladat, ahol Fantastic Light ismét startgépbe állt és ezúttal nyert is. Igaz, hogy óriási versenyben, célfotóval, de nyert.
A versenyt a sport újkori történelmének egyik legizgalmasabb és legemlékezetesebb finisének nevezik.
Utolsó versenyére Galileót a Belmont Parkba küldték a Breeders’ Cup Classicra. Először futott homokon, de otthon készült a szokatlan felületre. Nagy volt a várakozás, hisz harmadszor futott volna Fantastic Light ellen, azonban ellenfelét nem sokkal a verseny előtt inkább a Turfra nevezték, de így sem sikerült.
A nyerő Tiznow mögött majd nyolc hosszal, momentum nélküli hatodik. Galileo visszavonulását közvetlenül a verseny után jelentették be.
Rövid versenykarrierjére nyugodtan mondhatjuk, hogy parádés.
8 futás, 6 győzelem, ebből 3 Group 1-es két Derbyvel, több, mint másfél millió font nyereményel.
Európa-bajnok lett a Cartier Racing Awards-on, végső Timeform besorolása 134.
Ha Galileo versenykarrierjét parádésnak nevezzük, nem tudjuk, milyen jelzőt adjunk apaméni ténykedésének.
Galaktikus?
2005-ben futottak először utódai és három év múlva, 2008-ban már Nagy-Britannia és Írország vezető apaménje lett annak ellenére, hogy abban az évben súlyos kólikával műteni kellett. Így a címet csak 2010-ben nyerte el újra, amit 2020-ig át sem volt hajlandó adni.
Ekkoriban már kizárólag privátban fedezett, így árfolyamát sohasem közölték,de a hírek szerint bőven 500 ezer euro feletti összeget kóstált nála egy fedezés.
2019. június 1-ig 192 Group győztest jegyzett, mint apamén. 2018 augusztusában Sizzling 328. európai Group verseny győzelmével Galileo megdöntötte saját atyja, Sadler’s Wells korábbi rekordját.
2019. november 9-én Magic Wand lett a 84. Group/Grade 1 győztese, amivel beállította Danehill rekordját és mivel jelenleg ez a szám már 91-nél tart, abszolút egyeduralkodó. Csakúgy, mint Derbygyőztesekben. Senkinek nem volt eleddig öt Derbyt nyert utóda (New Approach, Ruler Of The World, Australia, Anthony Van Dyck és Serpentine). További öten más országokban vitték haza a kék szalagot.
Minding 2016-os 1000 Guineas-ben elért győzelme azt jelentette, hogy Galileonak mind az öt angol klasszikust megnyerte legalább egy fia vagy lánya.
Ugyanezen évben az Arc befutója Found, Highland Reel, Order of St. George, mind Galileo ivadék. Ez is páratlan.
A 2019-es Derbyben futó 13 lóból 12-nek apja, nagyapja, vagy dédapja, a 13.-nak anyai nagyapja. Az idei Derbyhez is van köze vastagon, hisz Adayar apja nem más, mint Galileo talán legnagyszerűbb fia, Frankel.
(Bolshoi Ballet éjszakai belmonti győzelmével a 91 immár 92!)
Az év elején műteni kellett a bal elülső lábát, de nem javult, a kezelésre nem reagált, így humánus okokból elaltatták. (Egész pontosan: chronic, non-responsive, debilitating injury to the left fore foot.)
“Galileo valóban egy jelenség, maga a világ uralkodója, és általánosan elismerten a bolygó legjobb apaménje.” – mondja róla Tony Morris, a Racing Post-tól.
“Nagyon szomorú nap, de mindannyian hihetetlenül szerencséseknek érezzük magunkat, hogy itt volt Galileo Coolmore-ban. Szeretnék köszönetet mondani az elkötelezett embereknek, akik végig olyan jól bántak vele és vigyáztak rá. Mindig nagyon különleges ló volt számunkra, és ő volt az első Derby-győztes Ballydoyle-ban O’Brien korszakában. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Aidannek és csapatának a vele végzett ragyogó munkáért. A fiaival és lányaival a fajtára gyakorolt hatása tartós örökség lesz és valóban soha nem látott fenomenális sikerű apaménként távozott az égi legelőkre. – ezek már a nagyfőnök, John Magnier szavai.
“Hihetetlen ló volt mindenki számára, aki vele foglalkozott“. mondta Aidan O’Brien szombaton. “Amit tett, az kivételes volt. John [Magnier] hihetetlen munkát végzett a menedzselésével, és felismerte a neki megfelelő kancákat. Már a fiatal lóban meglátta, hogy milyen jó. Az első Derby győztesünk volt a Ballydoyle-tól. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy nálunk állt tréningben. Hihetetlen történet, valószínűleg soha nem lesz részünk ilyenben. Ami különlegessé tette, az a hozzáállása volt. Nem láttunk még ilyet. Nagyon hiányozni fog mindannyiunknak“.
“Még a lányom is elsírta magát, mikor meghallotta, hogy elment” – nyilatkozta Michael Kinane a Racing Post-nak. “Ez mutatja, mennyit jelentett neki. Minden szempontból nagy része volt az életemnek és szomorú, hogy nem tölthettünk el együtt egy kicsit több időt. Amikor egy ló nyerhet két Derbyt és egy King George-ot – nagyon kevés hároméves képes erre. Ő a legjobb volt, akit valaha is lovagolhattam.”
Frankie Dettori is méltatta a maga sajátságos módján:
“Először is csodálatos versenyló volt, és ménként pedig kétségtelenül, ő az apák atyja. Azt hittük, hogy Sadler’s Wells nagyszerű, de ez a ló hagyott némi örökséget, én mondom neked. Nagyon sajnálom a Coolmore csapatát miatta, de annyit tett a versenyzésért az elmúlt 20 évben, ami miatt most ünnepelnünk illene.“
Legyen neked könnyű a föld BAJNOK!
Képek: Sporting Life, Racing Post
