Ma-holnap rendezik meg az Egyesült Államok legünnepeltebb lóversenyhétvégéjét.
A Kentucky Derby-t sok névvel illetik: Hajsza a Rózsákért, A Sportok Leggyorsabb Két perce – vagy Legizgalmasabb Két Perce – egyik ékesebb, mint a másik. 1875-ös alapításának éve óta nagy utat járt be az Egyesült Államok első klasszikusa: kevesebb, mint egy évtized alatt az ország egyik legnagyobb versenyévé vált, mely kulcsfontosságú szerepben az első sorból kísérte végig az USA történelmét.
1872-ben ifjabb Meriwether Lewis Clark ezredes, William Clark unokája Angliába utazott, és ellátogatott a surrey-i Epsomba, ahol 1780 óta évente rendezték meg a Derbyt. Innen Clark Párizsba utazott, ahol a lóversenyek rajongóinak egy csoportja 1863-ban megalapította a Francia Jockey Clubot. Ők szervezték meg a Grand Prix de Paris-t Longchamp-ban, amely abban az időben a legnagyobb verseny volt Franciaországban. Hazatérve Kentuckyba, Clark megalapította a Louisville Jockey Clubot, hogy pénzt gyűjtsön a városon kívüli minőségi versenyló létesítmények építésére. A pálya hamarosan Churchill Downs néven vált ismertté, amelyet John és Henry Churchillről neveztek el, akik a földet biztosították a versenypálya számára. 1937-ben vált hivatalossá az elnevezés.
A rabszolgatartás idején a széles körben alkalmazott afroamerikai zsokék, kik híresen jól bántak a lovakkal, egy szebb élet reményét látták a Kentucky Derby-ben, majd a polgárháború után trénerként tértek vissza a„Kékfű Államába”. Két világháború sem szabott gátat a Derby évenkénti megrendezésének, de még a nagy gazdasági világválság sem tudta kiszorítani a versenypályáról. Óriási üzleti értéke miatt a Derby villámgyorsan tartotta a lépést a kor technikai újításaival: hét évvel azután, hogy a Wright testvérek feltalálták a repülőgépet, Kentucky állam első kamerával felszerelt gépe épp Churchill Downs-ban szállt fel, hogy megörökítse a Derby-t. A ’20-as évek csillogása rádiós közvetítést és gazdag, szórakozni vágyó polgárokat hozott magánrepülőkön; de jöttek a startgépek, televíziós közvetítések, és Hármas Korona is…
Az 1910-es évektől a ’90-esekig a telivérek legfontosabb értékmérőjévé vált a Kentucky Derby: az amerikai lóverseny-történelem legnagyobb klasszisai mind itt tértek rá a Hírességek Csarnokához vezető útra. Manapság közel sem ez a legnagyobb siker, amit egy angol telivér elérhet az életében, mégis
egy párját ritkító esemény. Mert ez már nem egy verseny: ez egy eszménykép. 145 év alatt felgyülemlett emberi történetek sokezres tömege, kik mind egy dolgot szerettek volna: megnyerni a Kentucky Derby-t. Mert mindenki ezt szeretné…
Egy egész év, vagy egy egész élet megy rá, hogy találjanak egy lovat, kinek rózsatakarót akaszthatnak a nyakába május első szombatján. Évente közel 50 000 angol telivér születik az Egyesült Államok területén, de csak húsz hely van a startboxban. Lehet az ember akár az USA legsikeresebb trénere, de lehet egy szerencsés flótás is, mindketten a mennyekben érzik magukat, ha kapnak egy helyet a húszból – ha kapnak egy lehetőséget a halhatatlanságra.
Hogy mi történik utána, már majdhogynem mindegy. Harry Payne Whitney így nyilatkozott, mikor 1915-ben Regret nevű kancája megnyerte a Kentucky Derby-t:
„Nem érdekel, ha soha többé nem nyer versenyt, vagy nem is áll starthoz. Győzött Amerika legnagyszerűbb futamában, és elégedett vagyok.” (Több remek történetet is olvashatnak ezekről, a “Sorozatok” rovatban, ahol a Hármas Korona-nyerőket, vagy éppenséggel a
Belmontban elbukókat mutattuk be.)
Van, ami változik, és van, ami soha:
a Kentucky Derby ugyanazzal az utánozhatatlan várakozással tölti el az embert minden évben, függetlenül attól, mely húszlovas mezőnyt várjuk az ikertornyok árnyékába.
A hölgyeké azonban az elsőbbség, kik a mai versenynap főszereplői, mikor a hároméves kancák magyar idő szerint szombat hajnali 0:12-kor vágnak neki a Kentucky Oaks (Gr1; $1,250,000) 1800 méterének.
A nagy finálé, a Kentucky Derby (Gr1; 2000 m; $3,000,000) szombaton (nekünk már vasárnap hajnalban) 0:50-kor veszi kezdetét. Lássuk, ki írja bele magát a történelemkönyvekbe!
Nyitóképen A “The Fighting Finish”-ként elterjedt 1933-as Kentucky Derby. Brokers Tip se előtte, se utána nem nyert másik versenyt.
Fotó: Regret volt az első kanca a három közül, kik rózsatakarót kaptak a nyakukba. Fotó: kentucky.com
