Azt gondoljuk, Szebényi Dánielt senkinek sem kell bemutatnunk.
Aki csak egyetlen lovas eseményen is járt hazánkban, szinte biztos, hogy találkozott, ha nem is vele, de minimum a hangjával. A 2014-es esztendő Sportkommentátorának járó “Sípos János” Emlékdíjat az év első napjaiban ő vehette át, amihez szívből gratulálunk a lovassportok hangjának. Az interjút a Racing Portal két új igazolása, Kovács Flóra és Kerekes Gréta készítette. Ők a jövőben lapunk lovassport felelősei lesznek, azaz tőlük olvashatják majd a NEM galoppos cikkeket. – Sereg András főszerkesztő
RP: Először vehette át ezt a díjat a lovas sportágakat képviselő személy. Gratulálunk! Hogyan fogadtad az elismerést? Meglepetésként ért vagy számítottál rá?
SZD: Ez az Eurosport csatorna díja, ami azt tükrözi számomra, hogy, hogy lehet ezt a szakmailag hitelesen és laikusok számára is érdekesen csinálni, azaz beszélni erről a dologról a televízióban. Ha egy picit is sikerült ezt elérni, akkor ez egy jó dolog, az egész lovas szakma számára, én ennek örülök. Pénteken felhívtak, hogy a 3 jelölt egyike én vagyok, és a hétfői évnyitó értekezleten közölték, hogy én nyertem a díjat. Nem ezért csinálja az ember ezt a munkát, de örültem neki, és a lovassport szempontjából is fontos ez.
RP: Hogyan kerültél a kommentátori szakmába?
SZD: Érdekes dolog volt, hiszen akkoriban minden más volt. Barátaimmal, köztük Szotyori Nagy Kristóffal bementünk az Eurosportba, hogy szakmailag tudnánk hozzátenni az egészhez. El kell mondanom, hogy a Lovasszövetség és a díjugrató szakág akkori vezetése is támogatott ebben. Először Dávid Sándor, valamit Várhegyi Ferenc mellett voltam szakkommentátor, majd amikor Dávid Sándor nyugdíjba ment, a 2002-es lipcsei világkupa döntőt közvetítettem először egyedül. A nehézség ebben az, hogy amikor a nézők bekapcsolják a tv-t és megy a műsor, akkor én ott ülök a stúdióban és élőben kommentálok. A kedvencem, amikor a verseny is élőben megy.
RP: Sok év szakmai tapasztalat után, hogyan készülsz, egyáltalán készülsz-e egy-egy esemény közvetítésére? Hiszen mindig rengeteg extrával, érdekességgel emeled a műsorok színvonalát.
SZD: Ez egy életen át való készülés. Nekem teljesen a ló tölti ki a mindennapjaimat, de sok időt szánok arra, hogy reggel pl. az össze honlapot és újságot átolvasom, majd ha nincs közvetítés, még késő este egymillió videót nézek és szakcikkeket bújok. A nemzetközi élmezőny viszonylag szűk (utal a díjugratásra – KF), így nem olyan nehéz képben lenni.
RP: Emlékszel az első (munkádra) kommentálásodra?
SZD: Az első a 2002-es Világkupa döntő volt, ahogy már említettem. Akkor már nem izgultam annyira, azt már vártam, hiszen addigra kellő tapasztalatom lett. Talán a legeslegelső közvetítés egy párizsi világkupa forduló volt, Beat Mändli nyerte Positanoval…15 évvel ezelőtt…hú, akkor izgultam!
RP: „Sipit” ismerted személyesen? (sportriporter, kerékpáros szakkommentátor, 2012-ben elhunyt – KF)
SZD: Persze. Nagyon tiszteltem, nagyon élveztem a közvetítéseit. Szerintem egészen extra és szuper dolog volt, ahogy a kerékpárnál ezt megvalósította. Valljuk be laikusként nem annyira élvezhető ez 2 órán keresztül, de ő annyira kiszínesítette kultúrtörténeti, gasztronómiai, sporttörténeti és földrajzi adatokkal, érdekességekkel, hogy szenzációssá tette.
RP: Mi az, ami ennyi műsor (verseny) után is motivál?
SZD: Én merem azt gondolni, hogy ennek a dolognak egyre nagyobb hatása van, nem csak egy aktuális versenyről van szó. A lovassportról, sportlovakról, tenyésztésről való gondolkodás is valamennyire alakítható és népszerűsíthető. Szerintem ez az, ami értékes.
Folytatjuk
Nyitókép: Heim Alexandra – We Love Balaton
