Kedves Olvasóink! Mint a beharangozónkban is olvashatták André Fabre évtizedek óta nem adott interjút.
Egy-egy verseny után válaszolt ugyan az elé tolt mikrofonokba, de azokban legtöbbször nem volt köszönet. Ez a 68 éves férfi most azonban őszintén vallott az életéről, sőt még feleségéről is beszélt. Azért nem hazudtolta meg önmagát, hiszen néhány válasza elég hányaveti. Számomra nem kérdés: ő minden idők legnagyobb galopp trénere, akit most (Vonczem Gabi fordítása révén) Önök is kissé közelebbről megismerhetnek. Jó szórakozást.
André Fabre 30 kérdésre válaszol
Guy Thibault akkor ismerte meg André Fabre-ot, amikor José-Marie Soriano istállóját menedzselte. A francia lóverseny későbbi történésze egyébként André Adèle-t válaszotta az Eglamour nevű ló tréneréül. André Fabre pedig megnyerte vele a Prix Céréaliste-t 1975. máriucs 30-án, Auteuil-ben. Innen számítható a 38 éves, régi barátságuk. A Jour de Galop 2000. számának megjelenése alkalmából a Chantilly-i tréner elfogadta a felkérést, hogy Guy Thibault 30 kérdésére válaszoljon.
Guy Thibault, Jour de Galop – Mikor fedezte fel magában a lovak iránti szenvedélyt, amelyért ma is él?
André Fabre. – Amióta egy igáslovat megsimogathattam egy farmon.
GT: Bizonyára a szülei megpróbálták visszatartani ettől a szenvedélytől.
AF: Nem, soha.
GT: Emlékszik az első győzelmére, amelyet amatőrlovasként aratott? Ez 1970. május 24-én történt Argentan-ben egy akadályversenyben, egy bizonyos Pickle nyergében Guy Ribard színeiben. A ló trénere André Adèle volt.
AF: Nagyon jól emlékszem. Saint-Germain-en-Laye-ba egy Solex márkájú biciklivel jöttem haza éjszaka anélkül, hogy hosszúnak tűnt volna az út!
GT:A tudását André Adèle idomár tanításának is köszönheti. Melyek azok a lényeges dolgok, amelyre megtanította Önt?
AF: Az önbizalom és a szellem függetlensége.
GT:Miután 1977-ben Corps à Corps-pal megnyerte a Grand Steeple-Chase-t Auteuil-ben, 1978 februárjában úgy döntött, hogy elbúcsúzik a trénerétől és idomárként folytatja a karrierjét. Milyen ambíciókkal vágott bele a munkába?
AF:Néhány ugrólovat szerettem volna trenírozni.
GT: Trénerként aztán 1980 és 1983 között egymás után négyszer megnyerte a Grand Steeple-t. A négy győztes lova közül melyik volt a legjobb, Fondeur, Isopani, Metatero vagy Jasmin II?
AF: Isopani.
GT: Közben, 1983-ban az első Gr1 versenyét, a Prix d’Ispahant is megnyerte síkon Al Nasrral. Azóta összesen 157 Gr1 (110 Franciaországban és 47 külföldön) győzelmet szereztek az idomítottjai és ezzel megdöntötte François Mathet (136 amelyből 17 külföldön született) korábbi rekordját. Ezek közül a Gr1 győztesek közül melyik az az öt, amelyik a legnagyobb örömet okozta ?
AF: Zafonic, Pour Moi, Peintre Célèbre, Lope de Vega és Soviet Star.
GT: Mintegy 200 idomítottjával mondhatjuk, hogy egy kisvállalatot irányít. Hány, lovakkal foglalkozó, illetve adminisztratív alkalmazottja van ?
AF: A lovakkal 82 ember foglalkozik és hárman végzik az adminisztratív feladatokat.
GT: Hány trénerasszisztenssel dolgozik és hogyan választja ki őket ??
AF: Hatan vannak, akik közül öten 50-60 év közöttiek, illetve egy fiatal 30 éves asszisztensem van. Megpróbálom előnyben részesíteni azokat, akik régebb óta nálam dolgoznak, munkalovasként pedig fiatal lányokat alkalmazok.
GT: Még 1990 szeptemberében azt nyilatkozta a Week-End újságnak, hogy «a jó lovasok csinálják a jó lovakat és a jó lovak csinálják a jó trénert». Mit gondol ma ezekről a szavairól ?
AF: A sorban a nagy tulajdonosokat tenném az első helyre. Gondolok itt nevezetesen Paul de Moussac-ra és Jean-Luc Lagardère-re, aki teljes egyszerűséggel és barátsággal annyi mindent tanítottak nekem.
GT: Elsősorban melyek azok a tulajdonságok, amelyeket azoknál a fiataloknál keres, akik a lovastanuló idejüket Önnél, oly sok kitűnő zsoké – Johan Victoire, Maxime Guyon, Pierre-Charles Boudot és Mickael Barzalona – tanítójánál szeretnék tölteni?
AF: A ló iránti szenvedély, fizikai adottságok és megfelelő személyiség.
GT: Milyen tulajdonságokat keres elsősorban egy zsokéban ?
AF: Nagyon sok van és ezeknek harmóniában kell lenniük egymással.
GT: Mi a véleménye az ostor használatáról?
Általában rossz kezekben szerencsétlen dolog. Erőszakosan nem szabad használni és csak olyan ló esetében alkalmazható, amelyik még rendelkezik tartalékokkal, fáradt lónál soha. Különös, hogy Franciaországban olyan sokáig csodálhattuk ezen a téren Yves Saint-Martin példaértékű «előadását», és, hogy senki nem maradt hű az ő iskolájához.
GT: Harmincöt éves tréneri tevékenysége óta változtatott a tréningmódszerén a számos új eszköz, takarmány, a csontkovácsolás, a fizikoterápia, a jártatógép, a medencék és így tovább megjelenésével?
AF: A hagyományos etetés híve maradtam. A többi dolgot használom, de csak mértékkel, mert azért még mindig egy jó tréningmunka az egyetlen dolog, ami igazán számít.
GT: A fiatal lovait az Ön alkalmazottai lovagolják be vagy már készen érkezne az istállójába? Sejk Mohammed 2009-ben vásárolt lovait Angliában vagy Franciaországban a Haras du Bois – Troarn közelében – lovagolták be?
AF: Ez a tulajdonoson múlik. Általában a lovaink 30 százalékát otthon törjük és lovagoljuk be.
GT: Amikor a lovainak pihenésre vagy hosszabb kezelésre van szükségük, akkor ők az istállójában maradnak vagy szakosodott központokba küldi őket ? Ha igen, akkor mely intézményeket választott ki együttműködő partnerként?
AF: A tulajdonosokhoz küldöm őket, amennyiben a ménesük lehetővé teszi.
GT:2009-ben Sejk Mohammeddel – aki mintegy száz lovával a legnagyobb tulajdonosává vált – kötött egy gentleman agreementet, amely szerint a megfelelő időben a jó lovait Chantillyból a Godolphinhoz, a dubaji elöljáró kirakatintézményébe küldi az emirátus népszerűsítése érdekében. Ön 100 százalékban tartja magát a megállapodáshoz. A Godolphinhoz küldött lovak közül melyeket sajnál leginkább. Például Mastertroke-ot, az Arc de Triomphe harmadik helyezettjét?
AF: Azt hiszem, hogy Sejk Mohammed arra törekszik, hogy Dubajban egyedülálló versenyrendszert alakítson ki, ahol a világ minden részéről érkező lovak megmérethetik magukat az évnek egy mindenki által elfogadható időpontjában (itt az idősebb lovakra gondolok). Ez egy lehetőség arra, hogy az egész világ nagy tenyészeteit összehasonlítsuk, lássuk a legjobb zsokékat, és felmérjük a legkülönbözőbb trénerek munkáját. Örülök neki és büszke vagyok rá, hogy szerény módon, az erre az alkalomra kiválasztott lovak felkészítésével hozzájárulhatok ehhez az projekthez. Én és a lovasaim is örömmel követjük azoknak a lovaknak a teljesítményét, amelyekkel korábban foglalkoztunk.
GT: Az Institut de France-nak, Chantilly városának, a France Galop-nak és Karim Aga Khan hercegnek köszönhetően Chantilly-ban Franciaország legjobb tréningközpontjában dolgozik. Mit gondol erről?
AF: Az hiszem, hogy a Chantilly-ban található tréningközpont nagyon értékes a hely szépsége, az erdők és a jól karbantartott, változatos tréningpályák miatt. Az oise-i időjárás azonban nem ideális és Párizs közelsége is bonyolítja a munkánkat, mert minden drága.
GT: A versenyló trénere felfedi a lóban lévő tulajdonságokat, képességeket és lehetőségeket, de javítani nem tud egy lovon. A ló megalkotója, a tenyésztő az, aki döntött a szülei párosításáról. Egyetért Ön ezzel?
AF: Igen, én is így gondolom. A tenyésztő és a vásárló egy meghatározott minőségű követ ad át a trénernek, a mi feladatunk pedig az, hogy ezt a lehető legfényesebbre dolgozzuk ki.
GT: A felesége, Élisabeth, akivel akkor találkozott, amikor mind a ketten André Adèle-nél voltak, sokáig az Ön jobbkeze volt. Mostanában azonban inkább a tenyésztés fel fordult. Támogatja őt ebben?
AF: A feleségem jelenleg többet foglalkozik a tréningezéssel, mint valaha. A tenyésztés csupán hozzáadódik a tevékenységéhez.
GT: Általában mennyi idő alatt tudja felfedezni, hogy egy ló jobb, mint az átlag?
AF: Nagyon korán, legalábbis igyekszem erre. Ritkán fordul elő, hogy egy nagyon jó ló ne legyen valamennyire különböző a tréningtársaitól.
GT:A lovak iránti szenvedélye olyan erős, hogy a kedvenc kikapcsolódása, a lovaspóló is ehhez kapcsolódik, olyannyira, hogy a rövid téli szabadságait is Argentínában, a lovaspóló Mekkájában tölti. Mit jelent Önnek a lovaspóló?
AF: Lehetővé teszi, hogy kapcsolatban maradjak a lovakkal, mindenek előtt azzal, hogy lovagolom őket. Jó fizikai erőnlétet és a szakmámban nagyon hasznos agresszivitást igényel.
GT: Mit tesz, ha egy olyan ló kerül az istállójába, amely sem alkatilag, sem származása alapján, sem a felnevelését tekintve nem olyan, mint amilyet alapvetőnek tartana?
AF: Legszívesebben azt mondanám, hogy nem szeretném tréningezni. Ha azonban a tulajdonosa szeretné megpróbálni, akkor tréningezném.
GT: Mi a véleménye a 2005-ben bevezetett új programról, azaz a Prix du Jockey Club távjának lerövidítéséről (2.100 méterre), amelyet azzal indokoltak, hogy «fizikailag tartalékolják az Arc de Triomphe-ot is célba vevő lovakat, illetve a lovak négyéves karrierje miatt is előnyösebb» – ahogy egykor a France Galop elnöke hangsúlyozta?
AF: Nekem tetszik a Prix du Jockey Club távjának a lerövidítése, amely így nagyobb gyorsaságot, azaz több kvalitást igényel. Azok a lovak, amelyek nem rendelkeznek ezzel a gyorsasággal, azoknak pedig ott van a Grand Prix de Paris és mindenekelőtt az Ír Derby. Nekem úgy tűnik, hogy a “Jockey Club” legutóbbi nyerőit jól fogadták a tenyésztők is.
GT: Melyik a kedvenc lóversenypályája ?
AF: Newmarket, Longchamp és Vittel (a vidéki pályák közül).
GT: A pályafutása során melyik ló tette a legnagyobb hatást Önre ugráson, illetve síkon ?
AF: Al Capone II és Mill Reef.
GT: Mi a legjobb emléke a tréneri pályafutása során?
AF: Minden indulóm Nagy-Britanniában.
GT: Még 2008 június 19-én Erzsébet királynő megtisztelte Önt azzal, hogy meghívta a Windsori kastélyába valamint Royal Ascoton a páholyába. Milyen főbb témák kerültek szóba?
AF: A windsori pólópálya és az unokájának a military lovai.
GT: «Azoknak az embereknek az örömére, aki a lovakkal foglalkoznak, a lovak nem beszélnek. Ha ezek a társaink beszélni tudnának, nagyon nehéz lenne egyedül döntenünk a használatukról.» Mi a véleménye Jean Trarieux 1926-ban megjelent gondolatáról?
AF: A lovak beszélnek a viselkedésükkel, a szemükkel és a megjelenésükkel. Meg kell próbálni megérteni őket. Az idézett gondolat így számomra nem teljesen igaz.
GT: Harminc évvel ezelőtt Galop Informations lap “az 1983-as év emberének » választotta meg. Azóta 24 évben a pénznyeremény szerinti tréneri ranglista élén zárta a szezont. Mit érez ennek a Courses & Élevage által felfedett, világon egyedül álló sorozatnak a kapcsán?
AF: A szakmánk lényege, hogy megelőzzük a versenytársainkat. Tehát, ha ez tényleg így van, akkor örülök neki.
Jour de Galop – 2013. március 30. – fordította Vonczem Gabriella
