Anthony Jaskulski a Horse Racing Nation egyik írója szívünkből szólt Arrogate-tel kapcsolatos zseniális írásában, így nézetét változatlan formában közöljük.
Lássuk, valójában milyen szerepet játszott Arrogate az amerikai lóversenyzés történetében mi szerintünk!
“Arrogate: egy jó ló, irreális elvárásokkal nyergelve”
Del Mar, Kalifornia – Mikor egy olyan lóversenypályán versenyeznek, amit maga Bing Crosby tett híressé (a XX. század egyik legkeresettebb színésze, zenésze – szerk.), akkor Arrogate tulajdonosai igazán megváltoztathatták volna lovuk nevét Ambivalensre. Nem volt mosoly az arcokon, sem győzelem a korábbi nehézsúlyú világbajnok táborában, mikor Arrogate november 4-én csalódást keltő ötödikként ért célba a Breeders’ Cup Classic sikertelen címvédésekor – és karrierje befejezésekor. Röviddel azután, hogy Gun Runner lépte át a 6 millió dolláros futam célvonalát, a kiábrándult Bob Baffert-et is hallani lehetett ahogyan „Ez a pálya brutális hozzá” mondattal megindult a jártatóba.
Ezzel az állítással senki sem vitatkozhat. Del Mar-ban 2017-ben három startból nulla győzelmet tudott felmutatni Arrogate. Ezekből pedig csak egyszer helyezett Undbridled’s Song fia: a Pacific Classic-ban, ami a Classic előtti utolsó versenye volt.
Ezt úgy jegyezzük fel, mint egy kiábrándító fejezetet egy egyébként csili-vili karrierben?
Én nem tenném. Valójában, ha elgondolkozunk azon, mennyire briliáns volt Collected futása a Pacific Classic-ban (a félmérföldes oszlop után, mikor a ló teljesen felgyorsított) akkor meglátjuk, hogy senki sem teljesített rosszul, aki felért a dobogóra aznap. Az egy és negyed mérföldre futott 2:00.70-es idő sakkban tartotta Arrogate véghajráját is.
A „Nagy A” egyszerűen meg lett előzve egy jobb ló által.
Szombaton (a BC zárónap – szerk.) az a bűnbakként kezelt Del Mar-i borítás sem került vád alá: Arrogate esetlenül ugrott ki a startgépből. Mike Smith zsoké kis helytállással nyeregben maradt, de kettejük már nem tudott felülkerekedni a rossz start okozta hátrányukból – bár a célegyenesben Arrogate régi énje haloványan visszaköszönt, mikor Gunnevera-t egy holtversenyes ötödik helyezéssel kapta el.
Az idei történetben Dubai volt a kivétel, ahol Arrogate egy életre szóló utolsókból-az elsők zárkózást hajtott végre a Világkupában, elorozva Gun Runner-től a trófeát. A szürke nem tért vissza a győztesek körébe azután soha többé.
A hazaút pedig már pont az ellentettjét hozta Gun Runner-nek, aki azóta a közel-keleti második helyezés óta nem vesztette el egyetlen versenyét sem – négy Gr1 futam erős ellenfeleinek kavalkádját hagyta maga mögött a porban, mint a Classic-ban Collected-et és West Coast-ot.
Az ebből fakadó egyetlen következtetés pedig az a gondolat, hogy Arrogate nem az a ló, akit eladtak nekünk.
„Ha most nyer, ő a legnagyszerűbb versenyló, akit Secretariat óta csak láthattunk.” – Baffert nyilatkozta a médiának Dubai-ban.
És ebben a zsigerből fakadó túlzásnak helyet adó, érzelmekkel túláradó pillanatban; ennek a túlfűtött hazafias mondatnak a formájában egy kisebb sikersorozattal megáldott versenyló átváltozott egy nagyszerű telivérré mennyei hagyatékkal.
Igazságtalanul Arrogate-re ekkortól a korona csak súlyként nehezedett.
De igen, szűk értelemben Arrogate tényleg megmutatta a „nagyszerűség” jeleit. Ő Baffert harmadik BC Classic bajnoka, és még ott van a Travers, melyekkel együtt négy Gr1-es trófea van a tarsolyában. Saratoga-ban 1:59.36-os pályarekordot ütött meg. A Juddmonte Farm büszkesége 2-0-ra verte az akkoriban hattyúdalt éneklő California Chrome-ot, és örökké fennáll majd 2-1-es előnye is 2017 abszolút Év Lova, Gun Runner-rel szemben. Ó, és persze ő a sportág történelmének leggazdagabb telivére szerény $17,302,600-al a zsebében.
De ez nem teszi nagyszerűvé. Ez nem állít neki legendás státuszt. Ez nem teszi egy illusztris istálló legjobbjává, és pokolian biztos, hogy Secretariat patanyoma közelébe sem viszi.
Valójában, ha tudna olvasni, American Pharoah egyedül is gúnyolódhatna ezeken az eredményeken, miközben a sajátjait sorolja. Silver Charm valószínű szintén sorolná a számokat Old Friends-beli boxában.
Bayern, War Emblem és Point Given nem többnek néznék Arrogate-et, mint ivópajtit, ahol az egyenlően kiismert csapat csak arra vár, hogy újabbak kerüljenek a körbe, és elmesélhessék háborús történeteiket.
Nincs semmi becsmérlő, amit egy olyan lóról, mint Arrogate-ről mondani lehet. Őrült lennél. Brutális futása volt a San Diego Handicap-ben még júliusban, és újabb kilógó teljesítményt nyújtott azon a szombaton (BC). Ez megtörténik a jó lovakkal. Van, hogy nem érzik aznap. És ez az, ami megkülönbözteti őket a nagyszerűtől.
Emlékezzünk Arrogate-re azért az átkozottul jó karrierjére, amit elért. De mikor a következő történelmi kiválóságot keresed, jusson eszedbe, hogy lehet megint csak egy jó lovat látsz nagy dolgokat elérni.”– Anthony Jaskulski
Természetesen utólag könnyű okosnak lenni és tisztán látni a dolgokat. A közelgő Eclipse Awards-on meglepő lenne, ha Arrogate tulajdonosaihoz kerülne az Év Lova díj, így a címlapok egy jó időre elköszönhetnek a szürke milliomostól. De a lapokat majd úgyis betölti az legfrissebben felkapott versenyló.
Ezzel az Arrogate sztori pedig valószínűleg a végére ért.
Rosszul ítélt vagy legendás?
Fotó: SI.com
