St. Simon 1881-ben született és 1908-ban múlt ki, Angliában.
A mén verseny karrierje alatt nem talált legyőzőre. Olyan versenyeket nyert meg, mint az Ascot Gold Cup, Goodwood Cup, Epsom Gold Cup, amelyek mindegyikét hosszú távra futották.
A napjainkban Gr 1 besorolású Ascot Gold Cup-ot 20 hosszal nyerte. A maga korában, a világ legjobb lovai közé sorolták. Newmarket-ben fedezett, számos évben ő volt, Angliában, és Írországban a legjobb apamén. Ivadékai 16 angol klasszikus versenyben nyertek. Az angol telivér fajtában, a St. Simon által megalapított „al”vonal az egyetlen, amely magyar tenyésztésű lóra vezethető vissza.
Olyan lovak származtak ebből a vonalból, mint a Frederico Tesio által tenyésztett Ribot, amely ló a versenypályán és a tenyésztésben is igazolta a klasszisát. Manapság, főleg Franciaországban és az USA-ban maradt fenn St. Simon vonala, Rabelais nevű fián keresztül. Két ága van napjainkban, az egyik: Hoist The Flag-Alleged-Law Society, a másik: His Majesty-Pleasant Colony-Pleasant Tap-David Junior. Hazánkban az idei évben, a St. Leger, Magyar Háromévesek Nagydíja, Magyar Kancadíj nyerő Completta, az előbbi vonalból származik. Apja Rotteck nagy távbírású versenyló volt, és ezt a tulajdonságát örökíti is. Ezeken kívül, van egy magyar ága is, amelyik St. Simon, Persimon nevű fiára vezethető vissza: Pomádé Király-Notórius. Notórius vérvonalát, Gábris és My Colt vitték tovább. Ez egy hazánkban rendkívül jól honosodott vonal. A hazai telivér, és félvértenyésztés számára érdemes a vonalat fenntartani. A St. Simon vonalat, napjaink telivér tenyésztésében, inkább ugró, mint sík vonalként tartják számon. Ezt igazolják a Franciaországban rendkívül eredményes, gát- és akadályversenyző leszármazottak.
Banai Péter
