Elhunyt Rádoki József (1924-2011)
1924-ben született Kaposkeresztúron. Tanulmányai befejezésével, a háborút követően hivatásos tisztként a bőszénfai csikótelep vezetője lett, majd 1954-től a Kisbéri Állami Ménes igazgatójaként kiemelkedő eredményeket ért el a kisbéri ménes és méncsikó idomító telep fejlesztésében. Fegyelmezett vezetőként kiváló munkát végzett nem csak a méntelep vezetésében hanem a mezőgazdálkodásában is. Az általa tenyésztett telivér csikók többsége kiváló eredményeket értek el két éves korukra. A 60-as években Somogysárdra került igazgatónak , ahol tovább folytatta a kiváló lovak tenyésztését, innen ment nyugdíjba.
Rádoki József fiatal korában kiváló sportember, kitűnő ugró és akadály lovas volt. Indult a Csehszlovákiai Paradubicei Nemzetközi Gát-és Akadályversenyen. Leghíresebb tenyésztett lovai Imperiál aki 25 versenyen indult és ebből 20 versenyt győztesként fejezett be. Minden idők egyik leghíresebb magyar ügetőlovát Apit is Ő tenyésztette.
A Magyar Huszáregyesület tiszteletbeli tagja volt. Számtalan kitüntetést, és elismerést kapott munkája elismeréseként.
Sosem szakadt el a lótól. A 60-as éveiben betegségéből felgyógyulva 72 éves
korában újra visszaült a ló hátára, és újra lovagolt barátaival hosszú éveken keresztül.
Érdeklődéssel figyelt minden lovassport eseményt. Kíváncsi volt Overdose futására is. Szívesen hallgatta mobil telefonon élőben a vasárnap délutáni galoppversenyt és csak ennyit mondott, úgy érzem magam mint fiatal koromban. 87 éves volt.
Torma István írása
Rádoki József nyugdíjas ménesigazgató
Egy ember és a ló, Imperiál
A dobogó felső fokára mindig csak egy ember áll fel. A dicsőség fénye, a hírnév reflektora csak őt világítja meg, pedig a sikerek több ember lelkes csapatmunkájának az eredménye. Önzetlen, alkotó emberek, kiemelkedő szaktudással és sok értékes emberi tulajdonsággal. Ezek közé tartozik, Rádoki József nyugdíjas ménesigazgató, aki nevéhez kötődik a kiváló telivér mén, az Imperiál tenyésztése és felnevelése.
Rádoki József 1924-ben született Kaposkeresztúron. Középfokú tanulmányait befejezve, 1944-ben katonai szolgálatra vonult be. A háborút követően hivatásos tisztként a honvédség bőszénfai csikótelepén, mint a csikótelep vezetője, sokat tett a nyugatról visszakerült lóállomány összegyűjtésében. Ez időben a magyar lóállomány romokban hevert, több mint 60 %-a elpusztult vagy elhurcolták. A háború után, 1945-ben mindegy 328 ezer ló maradt az országban. A Bőszénfai ménes felszámolása után, 1954-től Rádoki József a Kisbéri Állami Ménes igazgatójaként kiemelkedő eredményeket ért el a kisbéri telivér ménes és méncsikó- idomító telep fejlesztése érdekében.
Fegyelmezett vezetőként kiváló munkát végzett nemcsak a lótenyésztésben, de a gazdálkodásban is. Kidolgozta és a gyakorlatban is megvalósította a telivér csikók jártatópályás irányított felnevelési módszerét Kisbéren, ami alapján az alagi tréningtelepre került 18 hónapos csikók kiváló eredményeket értek el kétéves korukban.
Rádoki József fiatalabb korában kitűnő ugró- és akadálylovas volt. Már ménesigazgató volt, amikor 1957 októberében, mint akadálylovas indult a híres csehszlovákiai, Pardubicei Nemzetközi Gát- és Akadályversenyen, a magyar csapat tagjaként.
Több évtizedes, sikeres szakmai tevékenységének egyik kiemelkedő eredménye az összesen 25 versenyen indult, és ebből 20 versenyen győztesként végzett angol telivér, az Imperiál tenyésztése és felnevelése volt. Csak a legrangosabb, legkiemelkedőbb versenyeket megemlítve, megnyerte az Ausztria Díjat, a Magyar és az Osztrák Derbyt, a Szófiai és a Béke Díjat, az őszi Hansa Preist, a svédországi Malmö Nagydíját, a Szocialista országok Nagydíját Prágában és Budapesten. Közben Imperiál nevét a tengerentúlon is megismerték, három éves korában meghívást kapott a washingtoni D.C. International 2400 méteres versenyére. Az egyik legjelentősebb világversenyen Imperiál a neves indulók között a 7. helyen végzett, ami nagy dicsőség volt a magyar lótenyésztés számára. ő az egyetlen magyar tenyésztésű telivér, aki futhatott a nemzetközi versenyen.
Honnan is indult Imperiál?
1958 novemberében Banos György és Pál János Olaszországba indultak, hogy telivér mént és egy-két vemhes kancát vásároljanak a magyar telivértenyésztés fejlesztése céljából. Egy telivér mént, Chitetet, két vemhes kancát, Hurryt és Statirát, valamint a versenypályáról lekerült, jó származású kancát, Kanagát sikerült megvásárolni. Hurry és Statira az Aristeo nevű méntől már vemhesen kerültek Kisbérre, ahol később mindkét kanca szép és a későbbi időkben jó eredményeket elért csikóknak adott életet. Ezt követően Rádokiék Hurryt a magyar rögön tenyésztett Imihez párosították, ennek az eredménye lett Imperiál 1960. február 14-én.
A kis telivér méncsikó már külsőleg is érdekes jelenség volt, darabos, csontos, mind a négy lábára magasan kesely, éktelen nagy hókával a fején. Amit a tenyésztők rossz ómennek tartanak, az mind megvolt a sárga színű kis méncsikón. Imperiál azonban alaposan rácáfolt a hippológusokra. A szerencsés vásárlás, a jó párosítás és a sikeres irányított felnevelés után az alagi tréningtelepre került. Itt trénere a fiatal Aperianov Zakariás lett, aki Imperiál előkészítésével megmutatta, hogy művésze mesterségének. A sárga mén lovasával, Németh Ferenccel és Gelics Mihállyal sorra nyerte a nagy versenyeket. Hírnevet, dicsőséget hozott a magyar lótenyésztésnek és a lósportnak.
Négyévi versenyzés után lekerült a pályáról, és fedezőmén lett a Bábolnai ÁG-hoz tartozó kerteskői telivér ménesben. Amikor Imperiált ünnepélyesen búcsúztatták a budapesti galopp-pályán, régi gazdája, Rádoki József a háttérből figyelte. Miután mindenki elment, Imperiál akkori lovasa, Rádoki régi versenyzőtársa, odavezette a híres neveltjét Rádokihoz. Egy kockacukor, egy vállveregetés, simogatás. Ennyi volt a búcsú….
A jeles ménnek tenyésztési ideje alatt több mint 350 ivadéka született. Több csikója nyert Magyar Deryt, de egy sem érte el apja sikereit. Egyik legjobb fia a külföldi kancától született Prince Ippi volt, a németországi híres Rőttgeni Ménes tulajdona, amely 3 éves korában fölényesen nyerte a Kölni Európa Nagydíjat. Imperiál matuzsálemi kort élt meg, 29 éves korában a Kereteskői Ménesben altatták el.
Rádoki Józsefet nagy barátság fűzte, minden idők legnagyobb és legeredményesebb magyar ugrólovasához, az 1936-os Berlini Olimpia bronzérmeséhez, Platthy Józsefhez, Zsiga bácsihoz. A háborút követően, 1952-ben Platthy, Hámori Dezső és Ócsag Imre segítségével került a bőszénfai ménesbe, amiből kettőjük között egy életre szóló barátság született.
1962-ben Rádoki Józsefet áthelyezték a somogysárdi ügetőméneshez igazgatónak, ahova hozományként magával vihetett hét vagon állatot. Ezek között volt néhány telivér kanca, az általa kitenyésztett fakó kancaállomány, néhány póni, nyolc őz, komondor és pulikutyák. Rádoki József szakmai képességét itt is bizonyította, a Kisbéren kidolgozott módszerével szép sikereket ért el. Az általa tenyésztett ügetők közül kiemelkedik Api, amely 18 versenyt nyert a 70-es években, a hazai és a külföldi ügetőpályákon. Rádoki József 1985-ben ment nyugdíjba a Somogysárdi Ménesből, átadva sok évtizedes tudását, tapasztalatát, emberségét a fiatalabbaknak. Eredményes munkáját többször elismerték, több magas szintű kitüntetésben részesült.
Boldog emberként, nemrégen ünnepelte 80-k születésnapját, aki a lovakra tette fel az életét, aki előtt két életút kanyargott 1960-tól. Az egyik életösvény az emberé, Rádoki Józsefé, a másik egy lóé.
A lovat Imperiálnak hívták…. Mindkettő kiváló életút volt.
Budakalász, 2005. február 11.
Írta: Herneczky Frigyes
