RACING PORTAL

Nemzetközi lóversenymagazin a turf legfénylőbb csillagaival

Születésnapodra – „Bobby” Frankel

1941. július 9-én született az egyetemes lóversenyzés egyik legnagyobb alakja, akinek az egyik legnagyszerűbb versenyló is a nevét viseli.

frankel-eberhardt-bh-800x445.jpg

Robert Julian Frankel 78 éve született Brooklynban zsidó családba, Merrill és Gertrude Frankel kóser étteremvezető és szabadidős lóverseny-fogadó szülők gyermekeként. Robert gyorsan belecsöppent a galopp világába, hiszen családjával gyakran megfordultak a környező lóversenypályákon, a Belmont Park-tól Pimlico-ig. Jó tanuló volt, remek érzékkel a matekhoz, így nem ritkán egész éjjel a „Form”-ot lapozgatva hendikeppelt és tervezgette a fogadásait, melyben gyakran járt sikerrel. Kellett is neki, hiszen a főiskola első napján már verekedésbe keveredett, és abbahagyta tanulmányait – ezután építkezéseken dolgozott nappal és fogadáson törte a fejét éjjel. Később önként jelentkezett lovakat jártatni munka után – hiszen ekkor még nem voltak jártatógépek – hogy ingyen belépőket kaphasson az esti versenynapokra.

Az 1960-as éves elején az éppen virágkorát élő Buddy Jacobson vette szárnyai alá New York-ban, és Frankel 1966 novemberében már első saját győztesét vezethette vissza Aqueduct-ban. 1968-ban már $176 000 össznyereménnyel és 36 győztessel zárta a szezont; 1970-ben pedig már az első komolyabb siker is összejött: egy korábbi „claimer lóval” (tehát eladási versenyeken futott telivér) Barometer-rel megnyerte a Suburban Handicap-et a nagy Belmont Park-ban. Már ebben az évben megosztott első helyezett lett a trénereknél Saratoga-ban.

Későbbi tanítványa, Chad Brown (ki 2016 óta Eclipse-díjazott tréner az USA-ban) így emlékezett vissza mesterére: „Bobby-nak volt egy istenadta tehetsége, egy természetes megérzése, nem csak a versenyló tréningezésben, de úgy az állatok összességében. Majdhogynem felismerte, mit gondolnak és éreznek.”

Ez vezetett sikeréhez: ahogyan Barometer esetében is, olyan lovakkal tudott szintet lépni, akiket mások „kidobtak”, akikből más nem tudott volna győztest faragni. Frankel észrevette, hogy nem egy út vezetett a lovak fejlesztéséhez, és a sikerhez: mindnek külön igényei, gyengeségei és erősségei voltak, ezért úgy is kezelte őket.

„Folyamatosan irányt változtatott. Tényleg egyénként kezelte a lovait, mindet kicsit másképp edzette. Nagyon türelmes is volt velük: megvárta, míg ők közelednek hozzá, nem erőltette őket.” – emlékezett vissza Brown.

1970-71-ben már Kaliforniában is megismerték a nevét, de székhelyét csak 1972-ben tette át a nyugati partra. Már ebben az évben egyből rekordot állított a Hollywood Park-ban, mivel 60 győztest vezetett vissza a tavaszi szezonban, melyre korábban nem volt példa. És ezt még mindig a „claimer telivérekkel”…

Robert felemelkedése.

A gazdagabb tulajdonosok elhozták Frankel-nek a minőségi lovakat. Edmund Gann, Stavros Niarchos és Bert Firestone tulajdonosok nem voltak restek mélyre nyúlni a zsebükben, és Frankel mellé társulva egyre patinásabb versenyekben győztek. San Gorgoino Handicap-et 1973-tól 2007-ig nyolcszor nyert;

ezért ezt mára már Robert J. Frankel Stakes-ként (Gr3) jegyezzük.

De az általa szenvedélyesen követett Charlie Whitthingham-nek is volt saját versenye Santa Anita Pak-ban – aki olyan telivérek trénere volt, mint Ferdinand vagy Sunday Silence – és kire Frankel a saját tréningezési stílusában a legjobban szeretett volna hasonlítani. A sors fintora, hogy a Charles Whittingham Handicap-et (ma már Stakes) ugyanannyiszor, szám szerint hétszer nyerte Bobby, mint bálványa.

Az 1990-es évek környékén robbant csak igazán a bomba és szinte haláláig tartott. Ötször kapta meg az idomárok Oscar-díját, az Eclipse Award-ot kiemelkedő tréneri munkásságáért (1993; 2000-2003). 30 bajnoki címe van különböző kaliforniai pályákon; 1993-ban, 2002-ben és 2003-ban ő volt az USA bajnok trénere az összkereset alapján. 2003-ban pedig olyan világrekordot állított, melyet korunk ikonja, Aidan O’Brien csak 2017-ben tudott megdönteni: Frankel lovai egy szezon alatt 25 Gr1-es trófeát vittek haza.

Hatszor nyert Pacific Classic-ot, és szintén hatszor vezethette vissza a győztesek körébe indulóit a lóversenyzés Super Bowl-ján, a Breeders’ Cup-on. Legjobb lovai között ott volt Skimming, ki kétszer vitte haza a patinás Pacific Classic-ot; Milwaukee Brew, ki kétszer a Santa Anita Handicap-et; vagy Ghostzapper, kivel 2004-ben nem csak Breeders’ Cup Classic-ot, de Év Lova díjat is nyertek – neki egyben tulajdonosa is volt. Összesen 11 lovat segített Eclipse kitüntetéshez karrierje során.

Bár sosem sikerült az amerikai lóversenyzés Szent Grálját, a Kentucky Derby-t megnyernie, azért letette védjegyét a Hármas Korona történelmében: Empire Maker (nyitóképen) Belmont Stakes győzelme 2003-ban nem csak Frankel első és egyetlen klasszikus diadala volt, de ezzel akadályozták meg Funny Cide koronázását is.

 

 

Bár főként otthon futtatta lovait, Kanadában kétszer győzött a legfelsőbb szinten 2004-ben és 2005-ben, Japánban pedig még 1988-ban: a korábban említett Edmund Gann tulajdonában álló Pay the Butler-t Frankel négyévesen kapta meg, miután egy szezont már Franciaországban versenyzett a ló; és rögtön az első évüket egy Japan Cup diadallal koronázták meg. A ló ott futotta élete legjobbját.

17 657 startból 3 654 győztest vezetett vissza, összesen 227 912 709 dollárt keresve.

Főhősünk, kit mindig csak „Bobby-nak” becéztek, de maga a Robert-et használta kétszer házasodott és kétszer vált. Egy lánya született, Bethenny Frankel, ki színésznő lett. Örökségét mégsem családja viszi tovább: hanem a lovak. Frankel korábbi ügyfelei mind tisztelettel adóznak iránta, és két sikeres telivért is elneveztek utána – amellett, hogy futam is a nevét viseli. Kenneth és Sarah Ramsey Bobby’s Kitten-nek nevezték egyik csikójukat, ki később 2014-ben Breeders’ Cup Turf Sprint-et nyert, de az egyetemes lóversenyzés másra emlékszik jobban.

„Bobby” Frankel-t Angliában is remekül ismerték, hiszen több telivér tréningezését is átvette Khalid Abdullah juddmontei méneséből. A 2008-ban született Galileo  Kind méncsikót a néhai tréner emlékére Frankel-nek nevezték, a többi pedig ugye már történelem

És bár kaliforniai otthonában érte a vég 2009-ben leukémiában, és karrierje nagy részét is ott töltötte, úgy emlékeztek vissza rá, sosem hagyta el brooklyni akcentusát. 1995-ben már beválasztották az amerikai lóversenyzés Hírességek Csarnokába, és jeles címére később sem cáfolt rá. Ma az egész világ rá, és egy hasonló áldott tehetségű lóra gondol, ha meghallja azt: „Frankel”.

Képek: America’s Best Racing; Twitter, George Long

A bejegyzés trackback címe:

https://racingportal.blog.hu/api/trackback/id/tr9716714758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

RACING PORTAL

Weboldalunk: favoritonline.hu

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása