RACING PORTAL

Nemzetközi lóversenymagazin a turf legfénylőbb csillagaival

Az év főszereplője – Kovács Sándor

Következzék tehát az idényzáró nagyinterjú Magyarország legeredményesebb trénerével.

kp100502v_452_crop.jpg

RP: Sanyi nagy szeretettel gratulálunk ehhez a fantasztikus szezonhoz. Egyfajta történelmi tettet hajtottál végre, hiszen tudomásunk szerint soha ennyi pénzt, majd 45 millió forintot egyetlen tréner lovai sem kerestek még. (Sőt eddig a 40-et sem érte el senki) Hogyan értékeled a 2010-es éveteket?
KS: Fantasztikus évet zártunk ez kétségtelen. Sok nagyversenyt nyertünk, bár kis szerencsével ez lehetett volna kettővel több is. Elsőként a Magyar Derbyre gondolok, ahol Tutanhamon már a startnál esélyét vesztette, és a szlovák kékszalag sem éppen fényes siker, ahol rosszabb lovaglás miatt lettünk harmadikak. A két derbytől így elestünk, de bízunk benne, hogy a folytatás legalább ilyen sikeres lesz, mint az idei év volt.

RP: Rögtön az interjú elején viszont máris egy kellemetlen téma. A Turfsport.eu szlovák szaklap megírta, hogy Mladen Smontara a friss tréner, Jaro Línek idomításába adja lovait. Mi a helyzet ez ügyben?
KS: Többször beszélgettünk a tulajdonossal erről a témáról. Többször megerősítette azt, hogy tőlünk lovat nem fog elvinni. Talán a horvátországi istállójából kerülhetnek lovak Línekhez és az árveréseken vásároltakat adhatja hozzá. Nem titok, Mladen és Jaroslav nagyon jó kapcsolatban vannak, hiszen Línek sokszor lovagolta a lovait.

RP: Hány tulajdonos bizalmát élvezed a 2010-es évben?
KS: 15 tulajdonosom volt, akik hála istennek jövőre is bizalmat szavaztak nekem/nekünk. Mellettük 4 szindikátusnak a lovai állnak még az istállómban.

RP: Az egyik szindikalizált ló, Saldenzar éppen idén fejezi be a pályafutását….
KS:Igen. A hármas korona nyerő még mindig az istállómban áll. Kettős érzéssel gondolok rá, mert nagyon szeretem azt a lovat. Közel van én szívemhez is, de az istállóm minden tagja hasonlóan gondolja. Nyílván nem kellemes érzés, hogy ezentúl nem találkozunk vele nap, mint nap és minden reggel, de a másik oldal hogy ő most megkezdi új életét egy új karriert és nagyon reméljük ott is olyan sikeres lesz, mint a versenypályán volt. Látogatni fogjuk az biztos.

RP: Szó volt számára egy búcsúszereplésről nem?
KS: Tárgyalásban állunk a Dióspusztai Nemzeti Ménessel. Reméljük, megszületik a megállapodás és január elseje után, ott kezdheti meg a fedezőméni karrierjét. Mindez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel a nagyközönség az Ügetőszilveszteren búcsúzhat tőle.

RP: Milyen változások várhatók az istállódban a 2011-es évben?
KS: A tulajdonosok köre bővült, hiszen immár van francia és német tulajdonosunk is. Az ő lovaikat még nemigen ismerheti a közönség, hiszen nem futottak a pályán. Kivéve a kétéves kancát, Una Loulla-t aki élete első versenyében rögtön második lett. A tulajdonos ettől felbuzdulva további yearlingeket kíván idomításomba adni. Bővült a csikók és az idősebb lovak létszáma is. Olaszországból szeretnénk egy első zsokét szerződtetni a 2011-es szezonra, mert az mégis jobb megoldás, mint állandóan a külföldieket hívni. Arról nem is beszélve, hogy ha lenne állandó lovasunk, akkor ő munkában is látná a lovakat, ami talán előnyösebb lenne. Szeretnénk azonban magyar és szlovák zsokékkal is dolgozni.

RP: Ajtebit is hívjátok majd?
KS: Igen. Mindenképp. Egy nagyon szimpatikus világsztárról van szó, akinek nagyon tetszik a lovaglása nekünk.

RP: Kicsit szaladjunk végig az éven a főszereplőid révén. Tutanhamon az Erdődy megnyerésével és fantasztikus menetelésbe kezd és meg sem áll az Év Lova címig. Mesélj, róla kérlek. 
KS: Jó. Örömmel. Az istállónk legjobb lova. Nagyon meg vagyunk elégedve a teljesítményével. Sajnos, a derbyben történteket mindenki látta. Azok után, hogy a startnál elvesztette az esélyét és így is fantasztikus futással második helyre ért fel. Az év elején én nagyon bíztam benne, hogy összejön számára a hármas korona, mert már a felkészülés során mutatta magát. Az egész éves teljesítményével maximálisan meg vagyok elégedve, de az interjú elején említettem a két viszonylag szerencsétlen versenyt. Ezek mellett még a Kincsem Díjban egy kicsit erőszakosabb lovaglással is sikerülhetett volna a győzelem, de mindezek mellett nem vagyok elégedetlen.  Nagyon szép évet zárt. Hála istennek egészséges, az izomzata és a kondíciója is fejlődött, és a következő szezonban is az istálló egyik húzólova lehet. Azt gondolom, sok örömet fog még okozni a sportbarátoknak. Igaz, itthon csak két verseny van neki tervbe véve. A tulajdonos a Millenniumi és a Kincsem Díjban szeretné itthon futtatni. Áprilisban egy 2000 méteres, müncheni Listed versennyel kezdené a szezonját, majd a Millenniumi Díj után jöhetne a Turf-Gálán a 2400 méteres futam.  Szeretnénk indítani a Central European Breeders Cup-on, ahol idén nem futott magyar ló, de amennyiben Ő megfelelő kondícióban lesz, talán még egy olasz kirándulás is beleférne. Hat versenynél többen nem szeretnénk ha indulna, hogy a kedve és a kondíciója is megmaradjon.

P: A Racing Portal olvasói, tavaly 2 díjat is osztottak a pálya egyik leghűségesebb lovának Mezzanine-nak, aki megnyerte az Igazgatósági Díjat Limoncello előtt. Róla (róluk) is mesélj, kérlek.
KS: Nagyon kedves kis kanca benn a boxban, de azt tudni kell róla, hogy munkában egy rakoncátlan kis hölgy. Természetesen nagyon szeretjük őt. Csak Pozsonyban nem adta valós tudását, de ott a start után sokáig lökdösték. Az Imperiál Díj után volt egy kisebb sérülése, így nem állhatott rajthoz a Gróf Széchenyi István emlékversenyben. Most teljesen tünetmentes, de még lesz egy kontrollvizsgálata. Amennyiben az eredmény megfelelő lesz a jövő szezonban még versenyezni fog. Limoncellot horvát tulajdonosa már hazavitte. Ő ugyanis egész évben kisebb bokaproblémával küszködött így ezért a viszonylag szerényebb szereplése.

RP: A Hazafi Díj viszont nincs meg hiszen Ajtebi sem elég Letty legyőzéséhez.  Milyen a viszonyotok a világsztár zsokéval?
KS: Igazán nagyon jó. Most is hogy jöttem ide az interjúra, egy dubaji versenyét néztem videón. Figyelemmel kísérjük az életét, és amikor tud, Ő jön.

RP: A Batthyány-Hunyady Díjban ismét a kettős győzelmet aratsz, hiszen Boheme Wango és King Of Abas az első két helyen. Hogy emlékszel erre a versenyre?
KS: Egyrészről szomorúan. A King of Abasnak ugyanis egy ínsérülése keletkezett, és az év hátralévő részében már nem futhatott. Gyógykezelésre és rehabilitációra szorul. Boheme Wango győzelmének viszont nagyon örültünk, hiszen ő többször volt placcon, de nem sikerült gyakran nyernie és nem úgy futott, ahogy elvártuk tőle. Itt azonban egy szép versenyben győzött, aztán kiderült róla, hogy kiskora óta hastáji fájdalmai vannak. Ez úgy mutatkozott meg, hogy a boxában össze volt kaparva a szalma. Ő is Bécsbe került a klinikára, ahol az alapos vizsgálat kiderítette róla: gyomorfekélye van. Most itthon van, és jövőre az istálló egyik meghatározó lova lesz reményeink szerint.

RP: A Nemzeti Díjban Tutanhamon varázsol, de az a Midalgo a második, aki utána győzelme és pénzes helyezései ellenére sem közelíti meg azt a formáját. Mi történt vele?
KS: Volt benne egy verseny (Gr. Erdődy –sa.), ami nem úgy alakult, ahogy mi szerettük volna, mert ott elől ment és az utasításom ellen volt lovagolva. Jó képességű ló, de ő kései. Ő még folyamatosan fejlődik, és akkor teljesített jobban, amikor a növéssel járó tünetek nem voltak olyan jelentősek. Jövőre nagyon jó ló lesz, de most a tulajdonos hazavitte Horvátországba pihenni.

RP: A Turf Gálán Murano megnyeri a nagy sprintet, de 6 héttel később súlyos sérülést szenved szintén Pozsonyban. Mi van most vele?
KP: Az egész istálló számára óriási fájdalom az ő sérülése, de azt mondhatom ez egész lóversenyszakmának is. A pálya ugye egészen rossz volt aznap, hiszen több sérülés történt így egy siralmas nap lett az a magyar futtatók és sportbarátok számára. Murano szerencsére túlélte. Egy vaslemezt tettek be csavarokkal a csontok rögzítésére. A lemezt 3 hete kivették. A seb szépen begyógyult és Murano pár napja megérkezett Alagra. Szlovákiában és a bécsi klinikán állt sokáig, de most nagyon jól érzi magát. Kedélyállapota jó, de a kondíciója még gyenge, hiszen figyelni kell a táplálékbevitelre. Bízunk benne, hogy hamarosan megkezdheti a felkészülést ő is a következő szezonra.

RP: Hogyan élted meg a derbynapot? Tripláztál, de a derbyben Tuta „csak” második. Ez milyen érzéseket kelt egy trénerben?
KS: Szomorú voltam. Örültem persze a három győzelemnek, de a derby az nagyon bántott, mert nem elvesztettük, hanem nem nyertük meg ezzel a startgép problémával, amit már sokszor említettem ma. Mai napig sokszor gondolok rá, természetesen nem jó szívvel. Sajnos így alakult.

RP: A Kozma Ferenc emlékversenyben Városbíró nagyot alakít. Talán utoljára. Egy kedves lovad búcsúzik személyében? Egyáltalán vannak kedves, kedvesebb lovaid?
KS: Nem búcsúzik, azaz ezt rosszul tudod. Továbbra is tréningben áll. Szedett is fel magára. Olyan, mint egy tank, imádja a cukrot. Reggel meghallja a hangom, akkor már boldog.  Valóban az egyik legkedvesebb lovunk. Igazából mind kedves, így nem tudok senkit kiemelni. A yearlingekkel ugye még nem olyan szoros a kapcsolat. Az kétségtelen, hogy a jobban teljesítők, mindig kicsit kedvesebbek, de mindegyiket szeretjük.

RP: Honnan érkeztek a yearlingek?
KS: Többségük Németországból, bár jött Franciaországból is és van jó pár magyar tenyésztésű is. Még várunk 5-6-ot. Indy Jones, Ballagó öccse is itt áll csakúgy, mint a „kis Mezzanine”. Az istállóban áll még egy Dashing Blade kanca is.

RP: Itthon nem játszottak főszerepet a lovaid a kétéves nagyversenyekben, de Indy Jones (a képen) megnyerte a Henckelt (és Ostinato is győzött Ebreichsdorfban). Mi ennek az oka?
KS: Pont úgy jött ki a lépés. A külföldi nagyversenyekre ugye jóval korábban kell nevezni, mint idehaza, és a tulajdonosok úgy döntöttek, ha a nevezéseket oda elküldtük, akkor már ott fussanak. Volt azonban olyan lovunk is, ami futhatott volna itthon, de éppen sérüléssel bajlódott. Gondolok itt pl. a Szélviharra, aki egy nagyon jó képességű ló, hiszen Dr Guru apai testvére. Jövőre remélem, főszerepet játszanak a hazai nagyversenyekben is.

RP: A Lovaregyleti Díjban megkoronáztad az egész éves teljesítményedet, hiszen a képre alig fértek fel a lovaid. Az első négy helyet kibérelted ugyanis.
KS: Valóban nagy élmény volt, mert csak azért kellett drukkolni, hogy „így ahogy vagytok”. Szamócát emelném ki a Lovaregyleti Díjból, aki már kicsit télies formája ellenére nagyot futott.

RP: Az idei évben honlapot készítettél. Miért tartottad fontosnak ezt?
KS: Már nagyon régóta a fejemben járt mindez.  Horpácsi Emília, aki régóta fotósként jelen van már Alagon, elkészítette mindezt.  Ezúton is szeretnénk ezt megköszönni neked. Azért tartottam fontosnak, mert külföldi tulajdonosaink vannak, és akik nem tudnak rendszeresen ide utazni, akkor a webről informálódhatnak a lovaikról. Természetesen azonban a weboldal nem csak nekik, hanem mindenkinek szól, hiszen így mindenki megtudhat mindent a lovainkról és az istálló minden rezdülését követheti.

RP: Évek óta ugyanazt a csapatot látni körülötted. Gondolok Pumára, és az amatőr lovasok nagy részére. Szerinted milyen főnöknek tartanak téged? Milyen neked ezt a csapatot irányítani nap, mint nap?
KS: Nem vagyok egy rossz ember, de könnyű főnök sem. Ebben a sportban is sok idegeskedés van. Van úgy, hogy rendbe kell tenni a fejeket, de nem panaszkodhatom a csapatomra. Maximálisan meg vagyok elégedve mindenkivel. Nem szeretnék senkit sem kiemelni, de Pumát (Leszkovszki Csaba) mindenképp muszáj, hiszen együtt kezdtük a szakmát, és nagyon szoros barátság alakult ki közöttünk. Mondhatni ő a jobb kezem. A fegyelmet és a rendet nagyon szeretem. Megkövetelem a munkát, de szerintem nem vagyok egy zsarnok típusú főnök. A munkában csak a maximális teljesítményt fogadom el, de a munkaidő végeztével is sok közös programot csinálunk. Szeretem és kedvelem az embereimet.

RP: Sanyi. Lehet, hogy egy kellemetlen kérdés számodra, de nagyon sok levelet kaptunk zsokéügyben. Pontosan tisztában vagyunk vele, hogy aki fizet, az dönt, ki ül a lovára, de Bakos Gabi többször bizonyított (volt, hogy 4 versenyt nyert egy nap), mégis sokszor háttérbe van szorítva, azaz Línekék árnyékában él, pedig éppen Línek novemberi szereplése bizonyítja, hogy hendikep szinten nem igen tud kitűnni a többiek közül. Sokan írják nekünk: Tutanhamonnal, Muranoval nem kunszt győzni, de kisebb versenyekben sokszor beleszürkül a mezőnybe a szlovák. Te, mint volt lovas hogy látod ezt a kérdést?
KS: Igen ez így van. Szeretném ha több lehetőséget kapna. Magam is nagyon szeretem a Gabit, de egyik-másik tulajdonos nem szavaz annyi bizalmat számára, mint ami őt megilletné. Volt néhány peches lovaglása, de volt, hogy többször is bizonyított.  Magam, nagyon szeretném, ha többet lovagolna a nagyversenyekben is, de valóban a tulajdonos szava dönt.

RP: Ha már a zsokéknál tartunk: a pályán hallhattunk olyan meg nem erősített pletykát, hogy az év elején te is gondolkodtál a nyeregbe való visszatérésen. Igaz ez?
KS: Nem. Mindig ijesztgetem a lovasainkat, hogy visszaülök, de csak próbálom ezzel ösztökélni őket. Komoly szinten ez nem merült fel. Alagon a napi munkákban rendszeresen lovagolok, de versenyben már nem láthatnak.

RP: Murano tragédiája miatt gondolom, nem igazán jó szívvel emlékszel a pozsonyi pályára, de mégis ott is sikeres szezont produkáltál.  Ötödik lettél összesítésben, így kicsit más a leányzó fekvése, azaz másként látod az összmérleget?
KS: Igen. Sajnos egy szerencsétlen napon volt ez a verseny, pont felázott pálya volt, így nem voltak meg az ideális versenyzés lehetőségei. Sajnos megtörtént a baleset. A pályára azonban nem gondolok emiatt rossz szívvel. A kérdésre válaszolva: Igen büszkeséggel tölt el az ötödik hely. Az pedig, hogy Murano az év sprintere lett Szlovákiában még inkább. Egy gyönyörű gálavacsorára nyertünk meghívást a jóvoltából.

RP: Nyilván Tutanhamon a legjobb az istállódban is, de ki nyújtott még kiemelkedő teljesítményt, és melyik paci szerepelt várakozás alatt.
KS: A kétévesek közül kiemelném Ostinato-t és Indy Jonest, és be fogom bizonyítani, hogy nem igaz az a tévhit, hogy én nem igazán tudok jól kancát felkészíteni. Mint ahogy már ez sikerült is korábban.

RP: Két olyan lóról, aminek felkészülését nem te irányítod. Milyen potenciált látsz még Overdose-ban és Lettyben?  Letty lehet-e sikeres Angliában?
KS: Overdose-t éppen a napokban láttam a tóbiás karikán trappolni, így nagyon bízom benne, hogy visszanyeri azt a formáját, amit fénykorában tudott, mert ő egy kiváltságos tehetség, és remélem, sok szép sikert tartogat még nekünk. Letty számára ez a szezon szerintem kissé megterhelő volt. A kancák általában nehezebben viselik ezeket a megpróbáltatásokat. Kíváncsian várom a jövőbeni szereplését, mert e szezon után nem lesz könnyű neki ezt a szintet tartani, de bízunk bene, hogy ez a szimpatikus ló rám cáfol és jól fog szerepelni a jövőben is.

RP: Egyszer már átélhetted azt, hogy 10 ezer ember tapsol az Arénában annak a telivérnek, aki elnyerte az Év Lova címet. Most ismét oda készültök Tutával. Milyen érzés ez számodra, hogy nem 3-400, hanem e szám többszöröse ünnepel titeket?
KS: Megtiszteltetés ismét részt venni az OTP Lovas Világkupán. Nagyon jó érzés, sőt fantasztikus. Ezt nem lehet elmondani. Viszont a mi fő színpadunk a Kincsem Park és ott is nagyon jól esik az ünneplés, mégha közel sincs annyi néző, mint az Arénában.

RP: Gondolom, nagyon szeretnél már trénerként derbyt nyerni. Háromnegyed évvel a derby előtt látsz komoly esélyest az istállódban?
KS: Igen. Látok. Több aspiráns is van az istállóban. Inkább a méneket tartom erősebbnek, annak ellenére, hogy idén, 37 év után kancagyőzelem született. Ló neveket azonban nem szeretnék most mondani.

RP: Van saját lovad? Akár részben a tiéd.
KS: Saldenzar visszavonulásával most már csak egy, hogy érezzem a futtatás ízét is. Őt Zengősnek hívják, bár az Admirálishoz is van közöm.

RP: Mit fogsz csinálni leginkább a téli szezonban, a szabadidődben?
KS: Szeretnénk elmenni, síelni egy pár napra. Aztán majd egy hetet kiveszek a pihenésre és az ügyek intézésére, de utána folyamatosan az istállóban vagyok.

RP: Készültök megint valamelyik lóval St. Moritzba vagy erről még korai beszélni?
KS: Nem. Amikor Saldenzar ott háromszor majdnem felbukott, én akkor elhatároztam, hogy akkor megyünk oda legközelebb, ha valaki tudja garantálni, hogy a pálya megfelelő minőségű lesz. Nem tudom a lovat ráküldeni egy nem megfelelő pályára. Nem megyünk.

RP: Köszönöm az interjút, és 2011-re is ilyen sikeres szezont kívánok.
KS: Köszönjük szépen.

Sereg András kérdéseit Kovács Sándornak szegezte: Horpácsi Emília

Kép: Maróti Viktória

A bejegyzés trackback címe:

https://racingportal.blog.hu/api/trackback/id/tr9216691150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

RACING PORTAL

Weboldalunk: favoritonline.hu

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása